Jellemzően az érdeklődés még mindig a rövid távú hitelekre koncentrálódik, a hosszú távú – beruházási – hitelek terén viszont folyamatos a kereslet csökkenése. Ez a gazdasági növekedés szempontjából nem kedvező fejlemény. Valódi hitelkínálati fordulathoz a jelentést ismertető Fábián Gergely, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének elemzője szerint a kondíciók folyamatos és érdemi csökkenésére lenne szükség.

Egyelőre a felmérésben részt vevő 14 hazai kereskedelmi nagybank arról számolt be, hogy 2012 végén hitelfeltételeiken nem szigorítottak. A tavaly augusztusi 7 százalékról - 25 bázispontos havi lépésekben - 5,50 százalékosra mérsékelt alapkamat is a hitelezést támogató tényezők közé tartozik, jóllehet a hitelkamatok csak szerényebb mértékben zsugorodtak, mint azt a kamatcsökkentést lemenedzselő monetáristanács-tagok remélték.

A bankok tőke- és likviditási helyzete javult, ez az enyhítés irányába hat, azonban a negatív gazdasági és iparági kockázatok miatt továbbra is az óvatosság jellemzi őket a hiteligények elbírálásakor. A két hatás tehát gyakorlatilag kioltja egymást. Az óvatosság amiatt is indokolt, hogy a vállalatok körében a 90 napon túli nem fizető hitelek állománya még mindig magas, 19 százalékos.

Igaz, az előző negyedévhez képest 2 százalékpontos visszaesést mértek, de ezt jórészt a bedőlt hitelek leírása magyarázza. Az átstrukturált, tehát a hitel-visszafizetés feltételeit az ügyfél számára egyszer már kedvezően módosított hitelek aránya azonban magas, a bedőlt hitelállományból minden negyedik visszaesőnek számít.

Mindent egybevetve a hitelportfólió javult, ami növelheti a bankok kockázatvállalási hajlandóságát. Hiába enyhülnek azonban a feltételek, a keresletet csak ezzel nem lehet élénkíteni, ahhoz gazdaságpolitikai intézkedések is szükségesek. Ezek hiányában azonban marad a hitelállomány folyamatos csökkenése, jobb esetben stagnálása, s ebben a jegybanki elemzők 2014 végéig nem is látnak változást.

Utóbbi megállapítás a lakossági hitelezésre is igaz, bár ott javuló tendenciákról tudott beszámolni Fábián Gergely. Mint mondta, elsősorban a lakáshitelezésre építik optimizmusukat a hazai bankok, többségük az állami kamattámogatással “aládúcolt” kölcsönök felfutására számít, jóllehet az ezek iránti kereslet dinamikus növekedéséről még nem lehet beszélni. A devizahitelek végtörlesztésén “megégett” bankrendszer a feltételek szigorításával reagált bő egy évvel ezelőtt, és most kezd visszaállni a normál ügymenetre.

A lakáscélú hitelek elbírálásakor az elvárt jövedelem nagyságán és a hitel/fedezet arányon enyhítenek elsősorban a bankok. Persze mértékkel, hiszen a bedőlt hitelek aránya tartósan 16 százalék felett mozog, legutóbb éppen minimális növekedésről számoltak be a hitelintézetek. A bankok mérsékelt reményeket fűznek a fogyasztási hitelezés bővüléséhez.