Lebukott a Facebook: lejárató kampányt szervezett a Google ellen
Lehet rosszul sikerült gerilla-marketing akciónak nevezni, szakszerűtlenségnek, vagy akár tudatos lejáratási kísérletnek is, mindez csak vérmérséklet kérdése, mindenesetre tény: óriási botrány készülődik abból, hogy az internetbiznisz egyik legnagyobbja, a Facebook függetlennek látszó bloggereket akart felbérelni arra, hogy azok "kritizálják" konkurensét, jelesül a Google-t. Mint az éjjel kiderült, a Facebook azt kívánta elérni, hogy a Google adatkezelési gyakorlatát bírálják.
A történetet egy blogger Chros Soghoian robbantotta ki azza, hogy közzétett egy levélváltást, amelyben arra próbálták meg rávenni, hogy írjon olyan bejegyzéseket, amelyek kritizálják a Google adatkezelési gyakorlatát. A felkérő pedig nem más volt, mint az amerikai TOP-5 PR cég egyike, a Burson-Marsteller. A blogger visszafogta magát a történtek kommentálásával kapcsolatban, a levelezés nyilvánosságra hozatala mégis komoly fegyvernek bizonyult. Többek között azért, mert a PR-cég nem volt hajlandó felfedni megbízója kilétét, noha Soghoian konkrétan rákérdezett, ki is fizeti a révészt?
Az ügy központi témája a Google keresési módszere lett volna, amelyet a cég hatalmas technológiai innovációként harangozott be még tavaly: a webkettes tartalmakban és a közösségi hálózatokban is valós időben képes keresni a rendszer, mindezt pedig úgy, hogy óriási számítógépes (robot) teljesítményt vet be a háttérben. Gyakorlatilag a bloggereknek ezt kellett volna úgy interpretálni (fizetségért), hogy a cég robotokkal kutat az amerikai polgárok magánéletében, a felhatalmazásuk nélkül. A végső cél az lett volna, hogy a sztori olyan, jelentős lapokban teljesedjen ki, mint a The Washington Post, a Politico, és a The Huffington Post - utóbbi kezeli a legszigorúbban az adatvédelmi történeteket.
Néhány óra volt csak az interregnum, amikor mindenki a Microsoft-ra és az Apple-re gyanakodott, mint a Google két legnagyobb versenytársára, ám csakhamar képbe került a Facebook is, s a vállalat szóvivője bizony kénytelen volt elismerni, ők indították az akciót. A kizárólag etikailag könnyen kikezdhetőnek látszó indoklásul annyit hozott fel, hogy szerintük a Google adatkezelési módszere fenyegeti az amerikaiak magánéletét. Arra nem tért ki, hogy a cég ezen álláspontját miért nem közvetlenül kívánta közzétenni.
Ha Magyarországon próbálnának meg adatkezelési elvekre hivatkozva gyengíteni egy cég renoméját, az alighanem három napos csoda sem lenne, azzal együtt, hogy a magyar közönség is egyre érzékenyebb e szempontokra. Az amerikai társadalomban viszont a személyes adatok és a magánélet védelme évtizedek óta a legforróbb témák között van számon tartva, e területen a jogszerűségre minden cég nagyon ügyel, még akkor is, ha a színfalak mögött esze ágában sincs betartani. Az internetes vállalatokat nagyon sűrűn vádolják ezzel.
Szakértők szerint az eset azt mutatja, hogy a Szilícium-völgy legnagyobb cégei egészen hidegháborús viszonyokba süllyednek, hiszen immár óriási, dollár-tízmilliárdos üzletek fölött rendelkeznek. Nem véletlen, hogy az ügy főszereplője pont a Burson Marsteller volt: 2008-ban ők voltak Hillary Clinton előválasztási kampányának szervezői - ezt a párharcot végül Barack Obama nyerte a jelenlegi amerikai külügyminiszterrel szemben. A PR-cég vezető munkatársai ezt megelőzően Bill Clinton mellett is ott voltak tanácsadóként.
A valós idejű webkettes és közösségi hálókban való keresés, melynek központi tudása a Google kezében van, valójában rontja a Facebook üzletét, csökkenti a látogatók számát - ez való igaz. A kampányban arra próbáltak ráerősíteni, hogy az amerikai és más országok adatvédelmi hatóságai rendre ott vannak a Google sarkában, időnként bizonyos technológiákról megállapítják, hogy sérti az alapvető jogokat, s ilyenkor a Google rendre módosít a feltételeken, vagy a technológiákon. Igaz, ilyen jellegű figyelem világszerte övezi a Facebook-ot is, e cég sem először találta magát szemben a hatóságokkal, s volt már rá példa, hogy ő is módosítani kényszerült adatkezelési elvein.
A közösségi hálózatokon és a webkettes hálózatokon található adatok ugyanis egyszersmind érzékenyek - még akkor is, ha az emberek egy része örömét leli élete minden lépésének postolásában - ugyanakkor értékesek is: marketing-akciókra és számos más kereskedelmi tevékenységre hasznosíthatók, így elviekben dollármilliárdokká konvertálhatók. Ha a jogi feltételek is megvannak hozzá.
