Lehet más a pláza?
Hat hónapos moratóriumot szorgalmaz a nagyméretű – városban 800, kistelepülésen 400 négyzetméternél nagyobb – áruházak építésére a Lehet Más a Politika (LMP). Az ökopárt plázastopot, pontosabban a kereskedelmi törvény környezetvédelmi "fenntarthatóságot" célzó módosításait március végén a Fenntartható fejlődés bizottságban a Fidesz még leszavazta.
Ám azóta a kormánypárt a javaslat mögé állt. A kormányközeli Magyar Nemzet információi szerint elképzelhető, hogy jövőre akár már új feltételekkel kaphatnának a nagy hipermarketek, illetve a plázák építési engedélyt.
Az LMP plázastopot hirdet
Az LMP-s javaslatot jegyző Szabó Rebeka képviselő a NOL-nak elmondta: az eddigi, lényegében kontroll nélküli kereskedelmi beruházási gyakorlattal szemben környezeti, fenntarthatósági hatástanulmányhoz kötnék az új beruházás engedélyezését.
Az ezzel kapcsolatos döntésbe nemcsak a helyi önkormányzatot és a civilek képviselőit, hanem a beruházással kapcsolatos szomszédos önkormányzatokat is bevonnák. A beruházással érintett önkormányzatok az iparűzési adóból is részesednének.
A javaslat indoka, hogy a közeli települések sokszor csak a kárát látják egy nagyobb hipermarket megépítésének. Ilyenkor ugyanis jelentősen megnő az átmenőforgalom, de csökkenhet a termelői piacok forgalma is.
Ugyanakkor Szabó Rebeka szerint azért van szükség egy építési moratóriumra, mert a kereskedelmi törvény érdemi módosítása fél évig is eltarthat. Addig az érintett kereskedelmi láncok dömpingszerű engedélyeztetésbe foghatnak.
A nagy láncok jellemzően már 2-3 évvel előre megvásárolják a később fejlesztésbe vont területeket. Azaz most csak annyit kell tenniük, hogy előrehozzák a későbbre ütemezett engedélyeztetéseket. Az engedély megszületése után a fejlesztőnek két éve van a beruházás megkezdéséhez.
A moratórium szerinte nem sérti az uniós alapelveket, mivel a méret korlátozása versenysemleges. Jobbnak tartotta volna, ha egy évtizeddel hamarabb születik szabályozás. Az szerinte is tény, hogy a nagy áruházláncok mára többnyire kiépítették a hálózatukat. Valahol azonban határt szabna. Ez soha sem késő – hangsúlyozta. A képviselő nem érti, mi a probléma azzal, ha megvizsgálják a környék életét alapvetően befolyásoló nagyberuházások helyi környezetre, gazdaságra és kereskedelemre gyakorolt hatását.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben az és ott épített hipermarketet vagy plázát, aki csak akart - fogalmazott. Az LMP szerint az, hogy egy ilyen nagyberuházásról csak az illetékes önkormányzat döntött, sokszor mutyigyanús helyzetekhez vezetett. Az önkormányzatok sokszor úgy passzoltak el egy-egy ingatlant egy nagyáruházláncnak, hogy borítékolni lehetett az építési engedélyt - vélekedik. Ezért kellene például az illetékes főépítészt is bevonni az engedélyezésbe.
Sokan ellenzik az elképzelést
Az LMP-s javaslatot ellenzők azzal érvelnek, hogy a moratórium illetve a későbbi kereskedelmi törvénymódosítás nem veszi figyelembe a vásárlók érdekeit. Ők ugyanis az alacsony árakat keresik, amit a nagy áruházláncokban találnak meg. A - nem ritkán hipermarketekből készletező - kisboltok jóval drágábbak.
A kereskedők szerint a fenntarhatóságot szorgalmazó szándék nemes, de az LMP szabályozási terve némileg okafogyott, illetve a közösségi jogba is ütközik.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a nagy hipermarketek ma már egyre inkább kisebb, a szándékolt moratórium által meghatározott méret alá eső üzleteket nyitnak. Ilyenek például a Tesco Expressek, vagy a City Spar egységek. Ugyanakkor a most szorgalmazott moratórium illetve a majdani fenntarthatósági hatástanulmány üzletmérethez kötése álláspontja szerint ellentmond az áruk és tőke szabad áramlását célzó uniós alapelvnek.
Fidesz-pálfordulás
Kérdés, hogy a korábban az LMP-s javaslatot leszavazó Fidesz most miért vette tárgykörbe az LMP javaslatát. Megjegyzendő, hogy a kormánypárt korábban a KDNP vasárnapi nyitvatartásról szóló javaslatát is tárgykörbe vette. Az ügyben ugyanakkor Orbán Viktor mondta ki a végső szót: a gazdaság állapota a miniszterelnök megítélése szerint nem engedi meg, hogy ezt a korlátozást bevezessék.
Bár a friss miniszterelnöki indoklás éppenséggel az LMP javaslatára is ráillene, a kormány programja szerint „szabályozások finom hálójával” védené a kisvállalkozásokat. Hasonlóval a kormánypárt is kísérletezett már, bár nem a fenntarthatóság, hanem a kisvállalkozások védelme érdekében.
Korábban megírtuk: egyes formálódó elképzelések szerint a nagy kereskedelmi beruházások tervét a kamarákban bírálták volna el. Így a nagy áruházláncok elképzeléseit a kisebb vetélytársak könnyen blokkolhatnák. Hírek szerint a Gazdasági Versenyhivatal közbenjárására ez a passzus azóta kikerült a kamarai törvényjavaslatából.
Külföldi küzdelmek
Hasonló javaslatot Angliában az ottani versenyhatóság, a Competition Comission fogalmazott meg 2008-ban. A többnyire a város szélére települt nagyáruházak – Tesco, Sainsbury, ASDA – nemcsak a városközpontok elszürkülését hozta: a kereskedelmi vásárlóhelyek beszűkülésével egy idő után éppenséggel az árak is emelkedtek.
Az antitröszt-szervezet úgy becsülte: ha az ezer négyzetméternél nagyobb beruházások engedélyezése előtt versenyvizsgálatot folytatnak, Őfelsége alattvalói 25 év alatt mintegy 1,9 milliárd angol fontot spórolnak.
Erről azonban nem tudták meggyőzni az egyik versenyjogi ügyekre szakosodott bíróságot, ahová a Tesco fellebbezett. Így a hatástanulmány egyelőre csak terv maradt.
Dániában egyáltalán nem építhető 3500 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység, de Skóciában vagy Svájcban is vannak hasonló megkötések a nagyméretű áruházak létesítésére.
