Leeresztették a bérsorompót

Az állami vállalatok és bankok vezetői ezentúl nem kereshetnek többet, mint a miniszterelnök. Erről határozott Karim Maszimov, kazah kormányfő, aki a gazdasági-pénzügyi világválság elmélyülésével magyarázta döntését.

Maszimov egyben el akarta kerülni azt is, hogy a kiugróan magas menedzserfizetések miatti csendes társadalmi elégedetlenség zavargásokba torkolljon. Internetes naplőjában Maszimov elárulta, mennyi is ezentúl az irányadó bérplafon Kazahsztánban: havi 4700 dollár, azaz 1 millió 43 ezer forint. Ez egy átlagos kazah polgár teljes éves fizerésével egyenértékű. A nagy energetikai és bányavállalatok menedzsentjében helyet foglaló potentátok számára azonban a kormányfői fizetés zsebpénzszámba megy.

Kazahsztánban személyi kultusz övezi Nurszultán Nazarbajev elnököt, kritizálni nyilvánosan senki sem meri. Egyre többen morognak viszont kormánya teljesítménye láttán, azt állítva, hogy félrekezeli a válságot. Társadalmi elégedetlenságnek azonban látható jele egyelőre sehol sincs - írja a Reuters. A nem éppen a demokratikus állam etalonjaként elhíresült közép-ázsiai egykori szovjet utódállamnak az utóbbi időben nem jól megy. Az olaj- és gázbevételek apadozni látszanak a világpiaci árhuzanás következményeképpen.

A kormány előrejelzése szerint az idén mindössze 2 százalékkal nő a kazah gazdaság, igaz a Nemzetközi Valutaalap ebből csupán 1 százalékot „ismer el". Akárhogy is vesszük, ez jelentős visszaesés a 2007-es 9, és a tavalyi 3,1 százalék után. Nem is csoda, hogy az emberekben egyre inkább felsejlenek a kilencvenes évek emlékei, amikor a Szovjetunió szétesését hiperinfláció, magas munkanélküliség és bűnözési hullám követte Közép-Ázsia jelenlegi leggazdagabb államában.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.