Dolgoznak a munkások, az építőcégek uniós projektekre támaszkodnak Kocsis Zoltán

A kisiklás az idén könnyen trenddé fejlődhet, erre utal a megrendelésállomány drasztikus csökkenése: a beragadt uniós támogatások gyorsított lehívási hajrájában, 2013-ban még kétezer milliárd értékű munkát kapott a teljes ágazat, ez tavalyra 310 milliárddal csökkent. A most decemberi, 745 milliárdos teljes élő szerződésállomány pedig 17 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, jelezve egyúttal a haladási irányt.

Decemberben egyébként csaknem feleakkora volumenben született új üzlet, mint 2013 végén. A tavalyi extra év megközelítette az első Gyurcsány-kormány 2005-ös építőipari mutatóit, akkor 15,9 százalékos volt a plusz, igazolva azt az tézist, hogy választások előtt a költségvetési pénzekből és az uniós támogatásokból rendre felpörgetik a látható eredményeket hozó, de a GDP megtermelésében szerényebb részt vállaló ágazatot. Így volt ez 2002-ben, amikor az első Orbán-kormány gáláns lakásépítési támogatásaival 17,7 százalékos bővüléshez segítette az építőipart, igaz, ez sem volt elég ahhoz, hogy megnyerje a választásokat.

Jelzésértékű az is, hogy a szektorban legjobban – 3 százalékkal –az uniós kifizetések első számú kedvezményezettjei, az útépítők tudták tavaly emelni áraikat.Mindent egybevetve kimagasló évet zárt a mély válságából kikecmergő hazai építőipar, amely 14,2 százalékkal bővítette kibocsátását. Az áprilisi országgyűlési választásokat megelőző avatási hullám révén produkált 32 százalékos márciusi növekményével nehezen megdönthető csúcsot állított fel az Orbán-kormány.