Az építkezés több mint két éve elakadt, és azóta a szerkezetkész üzem annyira leamortizálódott, hogy már semmire nem alkalmas - fogalmazott a polgármester. A befektetőt többször felszólították, hogy teljesítse a bérleti szerződését, amely szerint 2008. június 30-ig működési engedéllyel kellett volna rendelkeznie az üzemnek, közel ötszáz munkahelyet teremtve, de azóta sem történt semmi. A polgármester állítása szerint a város ipari övezetében, frekventált részen lévő terület iránt több befektető is érdeklődik. Ha nem sikerül még a héten megállapodni a befektetővel, peres úton szereznek érvényt az igényüknek, miszerint tehermentesen, felépítmények nélkül kérik vissza a területet.

A Nád Kft. - neve mellőzését kérő - jogi képviselője szerint a cég a bátonyterenyei beruházást is érintő kártérítési pert indított a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ellen szerződésszegés miatt. Első körben ötmilliárd forintot követelnek, de összességében 23,75 milliárd forintnyi kártérítésre tartanak igényt. A jogi képviselő szerint az MVM energianád-programban lévő szerepvállalására több bizonyíték is rendelkezésére áll. Mint kifejtette: azért keltette fel a program az áramtársaság figyelmét, mert az magyar szabadalmú, nemesített energianádon alapul, és óriási jelentősége lehet az olcsó alternatív energia, a tömeges munkahelyteremtés és az ország energiafüggetlenedése miatt. Az MVM közreműködése kormányzati szerepvállalást ígért és garanciát jelentett a mielőbbi megvalósulásra, azonban félmilliárd forintnyi forrás biztosítása után megszűnt a támogatás, elakasztva a programot. A cégtől kapott információk szerint az MVM a bécsi Meinl Bankon és az áramtársaság szorgalmazására a Nád Kft.-ben tulajdont szerző ciprusi Aquifex Limited nevű cégen keresztül biztosította azt a forrást, amelyből beindulhatott a bátonyterenyei üzem építése, és azért akadt el a fi nanszírozás, mert a nádprogram tulajdonosi viszonyai nem az MVM vezetőinek igénye szerint alakultak. A társaság és a program adatait a Nemzetbiztonsági Hivatal is bekérte, de a mai napig nem derült ki, hogy miért - állította a cég képviselője.

A Nemzetbiztonsági Hivatalnál megkeresésünkre nem kívánták kommentálni információinkat. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese azonban korábban a Népszabadság kérdésére azt válaszolta, nincs tudomása a nádprogrammal kapcsolatos vizsgálatról, így információkat sem tud adni róla.

Tringer Ágoston, az áramtársaság szóvivője az üggyel kapcsolatban azt mondta: az MVM jelenlegi vezetésének nincs a birtokában olyan dokumentum, mely alátámasztaná az MVM és a Nád Kft. közötti esetleges szerződéses jogviszonyt, tehát továbbra is úgy vélik, hogy az MVM-nek nem áll fenn szerződésből fakadó kötelezettsége a tárasággal szemben. Az Aquifex-tranzakció egyike azon, az MVM korábbi vezetésének időszakához köthető ügyleteknek, melyek tárgyában azMVM igazgatósága - a felügyelőbizottság vizsgálata alapján - 2009. április 9-én büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI).

Az NNI-től kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folyik jelenleg is a nyomozás az Aquifexet is érintő ügyben. Információink szerint a nyomozásnak egyebek közt azt kell kiderítenie, milyen felhatalmazásra és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 millió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására.

Kovács Gábor, az elakadt bátonyterenyei építkezés miatt januárban felszámolás alá került kivitelező, az Uszodaépítő Kft. ügyvezetője szerint köztudott volt, hogy az MVM áll a beruházás mögött. Hozzátette, ezt megerősítette a Nád Kft. egyik volt vezetője, az áramtársaság által delegált Farkas István is, továbbá előfordult, hogy az MVM szakértői maguk ellenőrizték a beruházást. Mint kifejtette, két alvállalkozója találkozott az áramtársasághoz tartozó paksi atomerőmű volt vezetőjével, Kovács Józseffel, és egy tudomása szerint nemzetbiztonsági tiszttel, Erdélyi Zoltánnal is az elakadt finanszírozás miatt, amit követően azt közölték, hogy a beragadt építkezés oka a Nád Kft. „útban lévő" tulajdonos-vezetője. Kovács Gábor ezért állítja, hogy az MVM vezetésének felelőssége van a beruházás meghiúsulásában, közpénzek elherdálásában, és több vállalkozó tönkremenetelében. A félkész üzem őriztetésére ugyanis a kivitelezőnek nem volt pénze, így azt részben szétlopkodták, részben tönkrement. Kovács Gábor elmondása szerint cége 200 millió forinttal ragadt bent a bártonyterenyei beruházásba, és vele együtt legalább 15 ki nem fizetett kisvállalkozás ment tönkre.

A Nád MPS-H Kft. meghatározó többségi tulajdonosa Sári Noémi. Őt követi 33 százalékos részesedéssel a ciprusi Aquifex Limited nevű társaság, majd Galambos Lajosné, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának felesége, aki a többségi tulajdonos rokona. Kisebb érdekeltséggel rendelkezik a társaságban Gerzson László egyetemi tanár, a többségi tulajdonos rokona, valamint Marosvölgyi Béla profeszszor, a Magyar Biomassza Társaság elnöke.