Miközben a Húszak Csoportjának (G20) szentpétervári csúcstalálkozóját aggodalommal teli nyilatkozatok uralták az amerikai jegybank élénkítő programjának várható mérséklése, s annak a feltörekvő országokra gyakorolt igen kedvezőtlen hatása miatt, a pénteken Washingtonban kiadott foglalkoztatási adatok arra utaltak, hogy a Fed alighanem átgondolja terveit. A munkaügyi minisztérium közleménye azt tartalmazza, hogy augusztusban 169 ezer munkahely keletkezett, a 180 ezres elemzői várakozásnál kevesebb. Igaz, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra, csaknem ötéves mélypontra zuhant, de azért, mert kevesebben keresnek állást, s nem azért, mert többen dolgoznának.

Mint a Brookings Intézet tanulmánya rámutat, havonta 300 ezer munkahelynek kellene létrejönnie az amerikai gazdaságban, hogy a foglalkoztatás a válság előtti szintet elérje. Ám a statisztikai közlemény is utal rá, hogy az utóbbi tizenkét hónapban átlagosan alig több mint 180 ezer munkahelyet töltöttek be a munkaadók. Ráadásul a minisztérium felülvizsgálta a júniusi és a júliusi adatokat, s kiderült, 74 ezerrel kevesebb állás született, mint korábban gondolták. A The New York Times azt emeli ki, hogy a munkahelyek zöme a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban jött létre, vagyis nemcsak az állások számával, hanem minőségével is baj van.

Az adatok közzététele után a CNN Wall Street-i tudósítói is úgy fogalmaztak, hogy a Fed döntéshozói alighanem eltöprengnek az új adatokon, s mégsem csökkentik a havi értékpapír-vásárlások értékét 85 milliárdról 65 milliárd dollárra, ahogy azt egyébként a piac már kezdte beárazni. A Bloomberg emlékeztetett rá, hogy Charles Evans, a Fed chicagói tagbankjának elnöke azt mondta: az értékpapír-vásárlásokban megtestesülő, likviditásbővítő, élénkítő, a hosszú távú kamatokat alacsony szinten tartani hivatott programon mindaddig nem szabad változtatni, amíg a gazdaság nem bővül erőteljesebb ütemben, s az infláció nem közelíti alulról a kétszázalékos célt. A dallasi tagbank vezére, Richard Fisher – aki Evans-szel szemben idén nem tagja a kamatról döntő nyíltpiaci bizottságnak – azt hangoztatta csütörtökön: a programot úgy kell szűkíteni, hogy a pénzügyi piacokon ne keletkezzenek zavarok.

A Fed már korábban értésre adta, hogy a nulla százalékhoz közelítő alapkamatot fenntartja, amíg a munkanélküliségi ráta nem esik 6,5 százalék alá, s az infláció nem haladja meg a 2,5 százalékot. De az értékapapír-vásárlási program fokozatos kivezetését már nem kötötték egyértelműen számszerű küszöbértékekhez, s az utóbbi hónapokban a piacon szinte mindenki úgy értékelte Ben Bernanke jegybankelnök nyilatkozatait, hogy szeptemberben bejelenthetik a havi összegek csökkentését. Erre utalt a legutóbbi ülésről kiadott jegyzőkönyv is.

Ez az eshetőség viszont piaci zavarokat okozott a feltörekvő országokban – az indiai rúpia például húsz éve nem veszített annyit értékéből, mint augusztusban –, ahogy a befektetők átgondolták stratégiájukat és a korábbi nagyobb hozam csábítása helyett inkább az új amerikai kilátásoknak engedtek. Hozamemelkedés, árfolyamgyengülés kísérte ezt a folyamatot a feltörekvő térségben.

A héten viszont az amerikai állampapírok hozama is emelkedni kezdett, miután a befektetők kedvezőnek látszó egyéb feldolgozóipari és GDP-növekedési adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a fejlett országok esélyei javulnak. E feltevést erősítette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése is, amely azt sugallta, hogy a fejlett államok gyorsítanak, míg a feltörekvők – amelyek a válság időszakában a világgazdaság motorjaként működtek – lassíthatnak, nem utolsósorban a Fed programjának fokozatos kifuttatása miatt.

A Húszak Csoportjának csúcstalálkozójának közleményébe is bekerült, hogy a jegybanki szigorítás menetét óvatosan kell meghatározni és előzetesen kommunikálni kell a piacokkal. A vezető feltörekvő országok, Oroszország, Kína, India, Brazília és Dél-Afrika pedig százmilliárd dolláros tartalékalap létrehozásáról is döntött, miközben aggodalmainak adott hangot a Fed tervei miatt.

Az amerikai foglalkoztatási adat kissé módosíthatja a várakozásokat. A Wall Street emelkedéssel nyitott, mert a befektetők úgy vélik, a Fed elmereng a teendőkön, s ha nem mond is le a program fokozatos kivezetéséről, szeptember közepi ülésén vagy nem dönt, vagy könnyített változat mellett teszi le garast, s húszmilliárd dollár helyett csak tíz milliárdot nyes le a havi keretből.