A Törékeny pont című írásában a mértékadó párizsi újság szerint hiba lenne, ha "puszta önzésből" a Nyugatot nem érdekelné, hogy mi történik jelenleg a keleti-európai országok bankszektorával, mert a tét nemcsak pénzügyi és gazdasági. A lap Robert Zoellicket, a Világbank amerikai elnökét idézi, aki szerint "Európa alig húsz éve, 1989-ben egyesült, tragédia lenne hagyni, hogy újra megosztott legyen".

A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a növekedés ritmusával és a lakosság életszínvonalának látványos javulásával "valóságos gazdasági csodát" produkáltak a kelet-európai országok, amelyek az eurózónával ápolt kivételes viszonyuknak köszönhető gazdasági dinamizmusukkal masszívan vonzották a külföldi tőkét.

A gazdasági válsággal azonban a gazdag országokból érkezett tőke elkezdett kivonulni Kelet-Európából, amely a nemzeti valuták árfolyamesését és a pénzügyi rendszer megfojtásának kezdetét vonta maga után: a költségvetési hiány és a kamatlábak az égbe szöknek, a gazdasági termelés összeomlik. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a kelet-európai országok vállalatai és lakossága külföldi devizákban adósodott el, amelynek következményeként sokan közülük azért kerültek csődközeli helyzetbe, mert képtelenek új hiteleket felvenni - hangsúlyozza a Le Monde.

A Nyugat azért sem hagyhatja magára most a kelet-európai országokat - mint fogalmaz a lap -, mert az eurózóna bankjai a térségben mind jelen vannak, és nagyon sok kölcsönt nyújtottak. Egy általános lengyel vagy cseh csődhelyzet esetén ezeknek a bankoknak is kolosszális veszteséggel kellene számolniuk, amely például az osztrák intézmények esetében saját fizetésképességüket is fenyegetné.

A lap egy külön írásában arra is felhívja a figyelmet, hogy a német, az osztrák vagy a francia bankmentő csomagokért cserébe a nyugat-európai országok kormányai olyan feltételeket szabtak, amelyek a bankokat arra késztethetik, hogy gyorsítsák fel tőkéjük kivonását kelet-európai leányvállalataikból, amit egyébként is megtettek volna az anyabankok országaiban hiányzó tőke pótlására.

A Le Monde szerint az eurózóna körüli kivételes kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező kelet-európai térség egyenesen gyógyeszköz lehet Európa számára a nemzeti protekcionizmusok kísértése helyett. Ahogy Amerikának és Ázsiának is megvan a saját térsége, úgy Európának is rendelkeznie kell vele.

A dinamizmust úgy lehetne visszaadni vagy legalább a hajótörés elkerülni a kelet-európai országokban, ha az eurózóna vállalatai lehetőséget kapnának arra, hogy a térségben értékesítsék termékeiket és ott vegyenek szolgáltatásokat. Ez ráadásul a GDP néhány tized százalékát is biztosítaná Németország és Franciaország, illetve más nyugati országok számára, ami a jelenlegi helyzetben nem elhanyagolható - fogalmaz a Le Monde.

"Nyugat-Európa most nem hagyhatja elsüllyedni Kelet-Európát. Lehet, hogy a pénzügyi segítség nagyon költséges lesz, de ha most semmit nem teszünk, az még többe fog kerülni" - zárja írását a Le Monde.