Lázár János mint az uniós pénzek főrevizora

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár "utasítására" a nemzeti fejlesztési ügynökség munkatársainak rohamvágtában át kell tekinteniük, 2007 óta milyen tulajdonosi hátterű társaságok kaptak uniós támogatást, bár csak az Alaptörvény 2011-es hatályba lépése óta büntetik, ha "offshore vagy nem átlátható tulajdonú" cégekhez kerültek állami pénzek. Az unió nem emiatt tiltott le 500-600 milliárd forint Magyarországnak szánt támogatást.

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár arra utasította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársait, hogy 2007 év elejétől az összes megkötött támogatási szerződést vizsgálják meg – mondta egy tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

Világos képet kell arról kapni, hogy a 2007 január elseje óta kötött szerződések kedvezményezettjei milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. Ezeket a vizsgálatokat – amely több tízezer szerződést jelent – jövő év márciusáig kell elvégezni, így az eredményekről is csak ekkor tudnak beszámolni.

Ezek a vizsgálatok azért kellenek, mert csak így zárható le a 2007-2013-as költségvetési időszak - érvelt.

A hirtelen kélt revizori hevület igencsak furcsán hat, hisz jelenleg nem ebből fakadnak az NFÜ legnagyobb gondjai. Lázár János épp hétfőn jelentette be és ismerte el, hogy drámai állapotban van az uniós források lehívása: 15 operatív programból Brüsszel - ilyen vagy olyan okokra hivatkozva - 13 esetében felfüggesztette a kifizetéseket. Éppen ezek miatt – szavai szerint – minden körülmények között meg kell akadályozni a forrásvesztést. Valós esély van ugyanis arra, hogy idén 500-600 milliárd forintnak búcsút intünk.

A mostani vizsgálat hátterében az alaptörvény azon rendelkezése áll, amely szerint állami költségvetésből csak azokat a szervezetek lehet támogatni, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete átlátható – fogalmazott Csepreghy. Hangsúlyozta azonban, hogy miután az alaptörvény 2011 óta él, az ezelőtti megkötött szerződéseket nem lehet szankcionálni. Ugyanakkor úgy véli, az embereknek joguk van tudni, hogy a forrásokat kik és milyen cégek vitték el.

Hozzáfűzte, Magyarország az unióban kivételesen szigorú lépéseket vezetett be annak megakadályozására, hogy offshore vagy nem átlátható tulajdonú cégekhez ne kerüljenek állami pénzek. A vitás kérdések egyébként szeptember 9-én juthatnak nyugvópontra, akkor találkozik ugyanis Lázár János Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.