Lázár és az uniós milliárdok: Kecskére a káposztát?

Meg kell akadályozni az idei uniós források elvesztését, ezért Lázár János akciótervet dolgozott ki a pénz kiszórására. Az uniós pénzek felhasználását vezénylő szervezet jövőre megszűnik, januártól a pénzekről közvetlenül Lázár és Orbán dönt.

Az uzsorásozás mellett kvázi érdemi mondanivalója is volt Lázár Jánosnak, amiről akkor is beszámolunk, ha a Csányi Sándort becsmérlő egy mondata sokkal jobban foglalkoztatja a közvéleményt.

Újra kell indítani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) az ott dolgozó 600 emberre számítunk, jelentős létszámleépítést nem tervezek, ugyanakkor nagyon fontos lényegi szemléletváltást várok el az állománytól – jelentette ki Lázár János, annak kapcsán hétfői sajtótájékoztatóján, hogy kormánybiztosként átvette a szervezet irányítását. Ennek apropóján ma találkozott az NFÜ dolgozóival és két pontban magyarázta el, mit jelent a szemléletváltás.

A jövőben ne Brüsszel érdekeit képviselje Budapesten, hanem fordítva, Budapest érdekeit szem előtt tartva járjon el Brüsszel felé - fogalmazta meg első elvárását. Nekik ugyanis nem azok a feladatik, hogy az európai szabályokat rákényszerítsék a hazai közegre, hanem, hogy a magyar érdekeket próbálják érvényre juttatni az unió központjában.

A fejlesztéspolitikát ezek után nem öncélnak, hanem közcélnak kell tekinteni - szól a második pont. „Ebben sem én sem a miniszterelnök nem ismer kompromisszumot.” - jelentette ki. - Ismert, hogy Magyarországon milyen eszközökkel lehet ügyeket intézni, ezeket a kapcsolati alapon történő előrejutásokat fel kell számolni - mondta Lázár János, a trafikrendszer kitalálója és fő bonyolítója. 

A szemléletváltás jegyében az NFÜ-t úgy alakítják át, hogy lényegében megszüntetik, még ha formálisan nem is. - Az nem megengedett, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban ne a maximumot hozzuk el a Magyarországnak szánt 6000 milliárd forintnyi forrásból - mondta Lázár. A cél érdekében a szakminisztériumok alá rendelik be az NFÜ egységeit, s ezek alatt fognak dolgozni azok, akik begyűjtik az igényeket és elköltik majd a pénzt. A pénzek elosztásának koordinációja a minisztériumok fölé, a Miniszterelnökségre kerül. Itt alapvetően a források elosztásának arányait és irányait határozzák majd meg, ezen felül vitás esetekben itt, a Miniszterelnökségen döntenek majd. Ez alapvető eltérés a korábbi időszakban centrálisan működő pénzkiosztáshoz képest – jegyezte meg Lázár János. Hozzátette ugyanakkor, már idén jelentős mértékben felgyorsult a kifizetés, hiszen az első félévben 740 milliárdot utaltak át, ez pedig rekordnak mondható. 

Azonban még így is súlyos a helyzet, sürgős munkára van szükség, ugyanis 500-600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás elvesztésére komoly esély van az idén. A 2013. évi 15 operatív programból ugyanis 13-at nem finanszíroz Brüsszel – ezek között útépítés, társadalmi felzárkóztatási program is van. Ezekben az esetekben részben arra irányuljanak majd a tárgyalások, hogy a bírságot fizessük ki. Ebben az esetben – kérdésre válaszolva elmondta - 50-100 milliárd forinttól esne el az ország, ám a projektek kifizetése folytatódna, így teljes támogatási összegektől nem kellene lemondanunk. Lázár  többször elmondta: azt javasolja majd a kormánynak, hogy a Brüsszel által ránk rót bírságot fizessük ki.  

Idén 1500 milliárd forintot kellene kifizetni, a realitás azonban 1200-1300 milliárd – mondta az államtitkár. Hozzátette: az jobban izgatja, hogy 500 milliárdról még nincs kiírva pályázat, ezért a folyamatot fel fogják pörgetni és kiszórják a pénzt. Ez a miniszterelnöki elvárás, így ez meg kell tenni. Bárhogy is alakul a helyzet az idei költségvetést ez nem érinti. Ha ugyanis a kifizetések nem történnek meg azt nem a büdzséből finanszírozzuk, hanem Bíroságra megy a kérdés, s annak döntésnek megfelelően alakul majd az ügy, ám az hosszú idő. Ha jól dolgozunk, akkor a forrásvesztés mértéke decemberig jelentősen mérsékelhető – fejtette ki.

Augusztus 14-re kormányülést javasol, hogy akciótervet készíthessenek a forrásvesztés elkerüölésére. Arra tesz a javaslatot, hogy azok a minisztériumok, amelyek területein forrásvesztés van, ott az elvesztett pénzekkel csökkenjen a tárca mozgástere, azaz 2014-ben ennyivel csökkenjen az elképzeltekhez képest a költségvetés, vagyis, a minisztériumokra tolná az EU-s pénzek elvesztésének felelősségét, ezzel helyzetbe hozná a tácát. Javaslatot tesz arra is, hogy csökkenjen a bürokrácia, hogy könnyebben juthassanak forráshoz. 

Lázár ismertette a Fideszben élő véleményt, miszerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a kormányváltást követően nem sikerült megújulnia. Hogy ez változzon, három alelnököt nevezett ki: Dányi Gábor a fejlesztési és informatikai alelnöki pozíciót látja el. Vitályos Eszter a jogi ügyet viszi majd, feladata a korrupció csökkentése lesz, Simó Balázs pedig a nemzetközi ügyeket viszi, vagyis neki kell majd rendeznie a nemzetközi vitákat, hogy Magyarországot kapcsolatban igazságosan és méltányosan kezeljék az unióban. Lázár hozzátette: nem szeretne elmúlt nyolc évezni, a következő hét évre akar koncentrálni, hogy a fejlesztéspolitika jelenlegivel szemben siker legyen.

Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a következő uniós költségvetési időszak forrásfelhasználásaival jól állnak, miután Magyarország Finnország után másodikként már elküldte a felhasználási javaslatait. Ezek alapján 60 százalékban gazdaságfejlesztésre kell fordítani a központi pénzeket - ez világossá teszi, hogy a Nemzetgazdasági Tárcának nagy beleszólási aránya lesz a pénzek elköltésébe, míg a 40 százaléknak a reál és humán-infrastruktúra fejlesztésre kell menniük. Nincs mese az uniós pénzeket be kell kötni a gazdasági növekedés szekere elé – fogalmazott. Hangsúlyozta: reményei szerint ezzel az alapkoncepcióval Brüsszel egyetért majd. 

Kecskére bízták a káposztát - így reagált az Együtt-PM Lázár bejelentéseire. - Orbán Viktor a trafikmutyi szellemi atyjára és kivitelezőjére bízta a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Ez közvetlen fenyegetés magyarok millióinak, mert a rossz kormányzás következtében gazdaságunk három éve folyamatosan zsugorodik: fejlesztést vagy beruházást jószerivel csak az uniós források segítségével tudtak végrehajtani a magyar vállalkozások és települések. Ha most ezek a források is az Orbán-Simicska-féle pénzszivattyú hatósugarába kerülnek, csak a rezsim kegyencei gazdagodnak tovább, a gazdaság azonban még rosszabb helyzetbe kerül - írta a párt. Álláspobntjuk szerint Orbán döntése, hogy Lázárra bízta az NFÜ vezetését, törvénytelen és veszélyes. Az NFÜ lenyúlása nem Magyarország, hanem a rezsim pénzügyi érdekeit szolgálja. Lázár János szavaival ellentétben tehát épp nem a közcélról, hanem az öncélról szól - írják. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.