Jövő szerdán tárgyalja a kormány a paksi erőmű megújításáról szóló orosz-magyar nemzetközi megállapodást – ezt Giró-Szász András kormányszóvivő és Lázár János mondta el ma egy sajtótájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár – aki az orosz állami Roszatommal tárgyaló munkacsoport irányítója is volt – elmondta: a kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kormányfő jelenlétében aláírt megállapodásokat a következő héten az Országgyűlés elé terjeszti a kormány jóváhagyás céljából. A kapcsolódó pénzügyi szerződés tárgyalása is a lezáráshoz közeledik. Amint ez elkészült, azt szintén az Országgyűlés elé terjesztik – tette hozzá kérdésünkre Lázár János. Mindazonáltal szavaiból kitűnt, hogy az euróhitel futamideje 32 év, kamata kevesebb mint 5,6 százalék. (Az orosz pénzügyminiszter közben azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak e célra jelenleg nincs ennyi pénze, de folytatják a tárgyalásokat.)

Az államtitkár és a szóvivő egyaránt emlékeztetett a 2009-es parlamenti határozatra, amelyet a mostani baloldali ellenzék képviselői is igen szavazatukkal támogatták. A 2009-es határozat értelmezésük szerint nemcsak a paksi kapacitásbővítés előkészítésre vonatkozik, hanem a megvalósításra is.

A sajtótájékoztatón megerősítették, Brüsszel a napokban arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi atomerőmű megújításáról szóló orosz–magyar szerződés ellen. A tárgyalásokról Lázár János közölte: amikor a kedden aláírt orosz–magyar megállapodást parafálták a felek, azaz megegyeztek a közös szövegben, a magyar kormány ezt "felterjesztette Brüsszelnek".

"Előtte magam 2013. november 26-án kerestem fel az Energiaügyi Főigazgatóságot, és egy egész napos munkamegbeszélésen a Roszatom, illetve a paksi atomerőmű és a MVM képviselőivel közösen részletesen tájékoztattuk Günther Oettinger energiaügyi biztost is arról, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást kíván kötni az orosz kormánnyal a nukleáris energia békés felhasználásáról, és ehhez a jóváhagyásukat kérték. Brüsszel, az Európai Bizottság semmilyen kifogást nem támasztott a nemzetközi megállapodáshoz. A kötelező harmincnapos határidő lejárta után, 2014. január 14-én Brüsszel arról tájékoztatta hivatalosan a magyar kormányt, hogy nem emel kifogást az euroatom megállapodás értelmében a szerződés ellen. Természetesen további együttműködésre van szükség az elkövetkező tíz évben, amikor az első blokk megkezdi a működését. Az is természetes, hogy a Roszatomnak, amikor az EU területén atomerőművet épít, be kell tartania minden magyar és EU-jogszabályt, beleértve a közbeszerzési szabályokat is a beruházás megvalósítása kapcsán, amihez Brüsszel is ragaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a Roszatomnak közbeszerzési eljárással kell kiválasztania a magyarországi kivitelezőket. Azaz az eljárás minden lépését megtendereztetik. Brüsszel minden dokumentumba betekintést nyer" – állította Lázár János. Megjegyezte: az orosz fél Orbán Viktor személyes közbenjárására emelte a kötelező magyar beszállítói arányt a korábban emlegetett 30-ról 40 százalékra.

A Bloomberg kérdésére, mely arra vonatkozott, hogy az EU belső piacokért felelős biztosának az irodája arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy nem vizsgálták még a paksi projektet a versenyjogi szabályozás szempontjából, az államtitkár úgy reagált: nem egy üzleti projektről van szó, hanem a nukleáris energia békés felhasználásáról kötött 1966-os magyar–szovjet államközi egyezmény meghosszabbításáról. Az EU belső piaci biztosa természetesen bármiféle viszgálatot lefolytathat, ha a magyar Országgyűlés jóváhagyja a megállapodást, a kivitelezési szerződéseket. Igénybe vettünk nemzetközi jogi tanácsadókat is, és az a meggyőződésünk, hogy két állam megállapodása semmilyen formában sem sértheti a belső piac EU-szabályait.

A Nészabadságnak korábban egy kormányközeli forrás azt mondta, nem zárható ki, hogy az oroszok a kivitelezéskor francia és német cégeket is bevonnak, vagyis nemzetközi konzorcium alakulhat.

Az államtitkár kérdésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a pénzügyi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak, míg a minden szabálynak megfelelő jogi konstrukciós megoldást a német Hengeler Mueller nemzetközi jogi cég bonyolította.

A 2025-26-ban üzembe álló új, orosz kivitelezésű paksi blokkok mindvégig olcsó áramot fognak termelni, az áramárban egyáltalán nem jelenik meg a kivitelezés 3-4,5 ezer milliárdos költsége, mert azt a magyar állam teljes egészében fedezi az oroszoktól felvett kölcsönből – derült ki Lázár János szavaiból. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomerőműnek egyáltalán nem kell majd kitermelnie a beruházás költségeit, azt a magyar adófizetők állják. Kérdésünkre megerősítette: a paksi atomerőmű állami tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek számára sem jelent anyagi terhet a beruházás, legfeljebb az önrészből kell kivennie a részét. Szavai szerint az MVM költségvetése amúgy is kifeszített. Sem garantált áramátvételi ár, sem bármiféle tulajdonátruházás nem része a megállapodásnak. Kérdésekre hozzátette: a beruházás miatt mindenképp végrehajtandó, szakértők szerint akár 1500 milliárd forintra is rúgó kiegészítő fejlesztéseket, illetve a kivitelezéssel kapcsolatos esetleges kockázatokat egyaránt az orosz partnerrel közösen vállaljuk.

Megfogalmazása szerint a kérdések az atomerőmű-beruházásoknál szokásosnak nevezhető üzleti konstrukciót feltételeznek, de megismételte: ez a beruházás nem üzleti alapon valósul meg, hanem az 1966-os államközi szerződés meghosszabbítása révén, az államadósság terhére. Hitet tett amellett, hogy ez nem növeli jelentősen az államadósság-terheket. Elismerte, hogy az ilyen típusú megállapodás meglehetős ritka, hisz az atomerőmű-beruházások jórészt üzleti alapúak. Arra a kérdésre, hogy az adófizetők pénzéből lenyomott áramárat szerinte nem minősítheti-e az EU később az áramár tiltott állami támogatásának, hangot adott abbéli reményének, hogy nem, de a Brüsszel által igényelt összes dokumentumot megküldik.

Az államtitkár ismételten kiállt a pályázat mellőzése mellett, ami ellen tehát az EU szintén nem emelt vétót. Szerinte jelenleg nincs három olyan atomerőmű-bővítés a világon, amelyet pályázat előzött meg. (Európában ugyanakkor ez a szokás, még ha a szóban forgó – és más szempontból Lázár János által is citált – tervek jelenleg alig-alig haladnak előre. Ráadásul az Orbán-kormány megválasztásától 2012 végéig következetesen pályázatot ígért, és 2013 folyamán sem cáfolták az erre vonatkozó kérdéseket.)

A fejlesztés révén 2025 után a magyar háztartások mintegy 55-60 százalékát láthatják el a jövőben Paksról atomalapú árammal. Az államtitkár szerint a fennmaradó 40 százalék megújuló energiából származhat. Kérdésünkre, hogy a rohamosan csökkenő nemzetközi gázárak, illetve az egyre inkább fejlődő széntüzelési eljárások tükrében e két fűtőanyagot miért nem említette, megismételte: a jövőt az atom- és megújuló-alapú energiatermelésben látja. Később úgy fogalmazott: ez kétségtelenül egy cél, ami még nem mindenben tükrözi a realitásokat. Kérdésünkre, miszerint miért nem kötötték a magyar-orosz atomszerződést az orosz gázár csökkentéséhez, Lázár János azt ajánlotta, számoljuk ki. Ez leginkább arra utalhat, hogy a magyar kormány a jövőben igyekszik majd visszaszorítani az gázfelhasználást. (Az elmúlt évtizedekben a politika leginkább gázüzemű berendezések vásárlására ösztönözte a lakosságot. Ezt jelenleg a Fidesz-politikája is erősíti, hisz – a nemzetközi gázáresésen is alapuló – rezsicsökkentés a gázra is vonatkozik, Orbán Viktor újfent garantálta Putyin elnöknek a Déli áramlat nevű orosz–olasz gázvezeték magyar szakaszának megvalósítását, illetve az Orbán-kabinet több tízmilliárdból épp most húz gázvezetéket Magyarország és Szlovákia közé.)

Az államtitkár kérdésünkre utalt arra, hogy a rezsicsökkentés nem folytatódik tovább: céljuk – a most tervezett további lépéseket követő – szint fenntartása. Ezt támogatja az atombővítés is, bár a fejlesztést elsősorban az ipari áramárak csökkentéséhez – a gazdaság versenyképesség-növeléséhez – kötik.

Ama felvetésekre, hogy ellenzéki pártként még erőteljesen támadták magát Oroszországot, illetve az akkori kormány Moszkvával kötött megegyezéseit – Illés Zoltán jelenlegi környezetvédelmi államtitkár még népszavazást is követelt a paksi bővítés ügyében –, az államtitkár és a szóvivő új magyarázattal állt elő. Eszerint az atomerőmű bővítésére – pontosabban a munkálatok előkészítésére – valamennyi párt egyetértésével adott 2009. áprilisi parlamenti határozat előtt a magyar kormánynak nem volt felhatalmazása titkos tárgyalások folytatására. Ezután viszont már volt, így a népszavazás is okafogyottá vált. (Nemrég kérdeztük Illés Zoltánt atomügyben, ám sajtóosztálya nem járult hozzá nyilatkozata leközléséhez. Az archívumok szerint a Fidesz atomügyben kétségtelenül nem támadta hevesen sem Oroszországot, sem a kormányt. Ugyanakkor például a Déli áramlattal kapcsolatos, igen heves kirohanások Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2009 végi oroszországi találkozójáig folytatódtak.) Lázár János megfogalmazása szerint az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos kormányközi tárgyalások Orbán Viktor 2013. januári moszkvai tárgyalásaival vettek új lendületet. A megegyezéssel meglátása szerint egyáltalán nem váltunk Oroszország gyarmatává: például a jelenlegi paksi blokkok is orosz fejlesztésűek.