Lázár János összevonta szemöldökét és utasította a Magyar Államkincstárt, hogy postázza ki az április óta ki nem küldött számlákat Brüsszelbe. A Miniszterelnökség közlése szerint 1,3 milliárd euró érkezett április óta Brüsszelből, de ez ne tévesszen meg senkit, ezek mind az április 15. előtt leadott számlák ellentételezései – írta a 444.hu.

A magyar kormány két lépcsőben átalakította az EU-s pénzek elköltését felügyelő hazai intézményrendszert. Január elsején megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, feladatait szétdobták a minisztériumok között. Április közepén pedig megszüntették azokat a nonprofit cégeket, amelyek az egyes pályázatokat felügyelték – ezek az úgynevezett közreműködő szervezetek –, és a munkát szintén felosztották a minisztériumok között.

A második átszervezést követően küldött a bizottság egy levelet, hogy az új rendszerben kiállított számlákat egyelőre nem fizetik ki, mert nem látják, hogy a rendszer működőképes lesz-e. Azóta a bizottság vizsgálódik. Két fő aggodalmuk van: kevés szakember maradt és kevesebbet keresnek. A bizottság nem mondott határidőt, amíg meghozza döntését. A bizottság nem tiltotta meg a magyar félnek, hogy a vizsgálat idején is küldjön ki számlákat, de eddig nem ment olyan számla ki Brüsszelbe, amit már az átszervezés után állítottak ki. Annak ellenére sem, hogy közben eltelt több mint három hónap, és normális esetben háromhavonta mennek ki a fizetési igények.

A magyar tartózkodásnak a portál szerint az lehet az oka, hogy ha nem küldünk számlát, akkor a bizottság nem tudja a kifizetési kérelmet visszautasítani, vagyis így nincs látványos vita a két fél között. Nincs politikai kockázat, de attól ez még szánalmas.

Most azonban Lázárék meggondolták magukat és izibe nyálazni kezdték a bélyegeket a borítékokon. A bizottságnak a számlák megérkezésétől számítva 60 napja van fizetni, vagy jelezheti kifogásait. A bizottság brüsszeli szóvivői szolgálata azt írta, hogy mérlegelni fogják, hogy fizetnek-e. Ha az éppen futó vizsgálatok során arra jutnak, hogy komoly működési problémái vannak az új intézményrendszernek, akkor dönthetnek úgy, hogy visszatartják a kifizetéseket – fogalmaztak. A Miniszterelnökségen abban bíznak, hogy ilyen súlyos problémát nem találnak.

Ez nem csoda, hiszen addig a fejlesztéseket uniós pénz híján állami forrásból kell kifizetni, hiszen a munkák nem álltak le. S ha ez nem szűnik meg, az előbb-utóbb komolyabb rést fog ütni a költségvetésben. A minap bejelentett 110 milliárd forint értékű zárolás egyik okaként Varga Mihály is megemlítette az uniós elszámolások miatti kiesést, ám ez inkább az a történet lesz, amely kötelezettségszegési eljárásokat érint. Ott maga a támogatott projekt gázos, itt pedig a kifizetőhelyekkel van gond. Mindazonáltal nagyon nem jönne jól a kormánynak úgy nekimenni az önkormányzati választásoknak, hogy a hiányszám elszállt.