A kormány múlt szerdai ülésén "független központi közműadatgazdaként" létrehozta a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt.-t - tudatta a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel. A "központi adatgazdálkodó" megalakítása szavaik szerint hozzájárul az energiaellátás biztonságának és hatékonyságának javításához, és "választ ad" a hazai közműszektor egyik évtizedes problémájára - indokolta a lépést közleményében a Miniszterelnökség.

A társaságot százmillió forintos alaptőkével és a 2,9 milliárd forint tőketartalékkal február 28-ig kell megalapítani. A KAF tulajdonosi jogait a Miniszterelnökséghez tartozó Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja. Szakmai felügyeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el. A KAF tevékenységét a földgázpiacon kezdi meg - írják.

Feladata, hogy az ágazati szereplők összehangolatlan, kevésbé átlátható mérési és elszámolási tevékenységét átláthatóbbá, egyszerűbbé és egységessé tegye. A KAF állami szereplőként napi szintű, pontos adatcserén keresztül szolgáltatna megbízható műszaki és fogyasztási információkat a közműszektor aktuális működéséről az összes piaci szereplőnek.

Emlékeztetnek: ezt a feladatot jelenleg a rendszerüzemeltetők látják el. A változás nyomán az ilyen típusú feladatokat - mint fogalmaznak - nem eltérő üzleti érdekek alapján működő magánvállalkozások, hanem egy megkülönböztetésmentesen eljáró, független állami intézmény végzi el - fogalmaznak. Ez a tiszta piaci versenyhelyzet érdekében tett fontos lépés - olvasható a közleményben.

Az új független állami intézmény egyúttal hozzájárul a fogyasztási igények, a rendelkezésre álló energiakészletek és az elosztóhálózati kihasználtság hatékonyabb összehangolásához. Így csökken a pénzügyi kockázat, tervezhetőbbek lesznek a hálózatfejlesztések, ami hosszabb távon együtt járhat a nem lakossági ügyfelek által fizetett rendszerhasználati tarifák mérséklődésével - olvasható a közleményben.

Lázár János tárcájának közleménye - különösen annak a jelenlegi rendszerirányítókat érő kritikája - erős pontosításra szorul. A gázipari rendszerüzemeltetés messze nem csupán mérésből és elszámolásból áll: az lényegében a központi gázszállítás teljességét magába foglalja. Ezt nem "eltérő üzleti érdekek alapján működő magánvállalkozások", hanem egyedül a Mol tulajdonában álló FGSZ Földgázszállító Zrt. végezte. A Mol mellesleg 24 százalékban állami tulajdonú. Jelenleg folyamatban van az átadás előtt álló magyar-szlovák vezetékre alakult, állami, a Belügyminisztérium fennhatósága alá rendelt Magyar Gáz Tranzit Zrt. üzemeltetői engedélyének kiadása is. Ez a cég tehát főképp nem nevezhető magántulajdonúnak.

Az FGSZ-nek törvényi kötelessége a hozzá forduló kereskedőket megkülönböztetésmentesen a vezetékekhez engedni, aminek felügyelete szintén a MEKH hatásköre. Eme szabályok megsértésére - Lázár tárcájának sugalmazásai ellenére - eddig semminemű jel nem utalt. Egyes piaci megfigyelők ugyan visszatérően gyanítják, hogy szerintük az FGSZ másokkal kivételez, de ilyenkor a kedvezményezett rendre valamilyen kormányközeli fél volt. Ilyformán a lépések törvényességét se vonta kétségbe senki. Idesorolhatók például az állami MVM-nek biztosított kivételezett jogok, avagy 2010-2011 fordulóján az akkor már szinte fizetésképtelen EMFESZ-nek adott lehetőségek.

A közlés lényegeként mindenesetre az hámozható ki, hogy Lázár János a hazai gázrendszer feletti jogok egy részét el szeretné vonni a Moltól. Hogy ez a teljes központi gázszállítás, avagy csupán valamiféle csendes háttéradatkezelés átvételében merülne ki, egyelőre szakértők előtt is kérdéses.