A gazdaság helyzete sokat javult, de nem eleget ahhoz, hogy a jegybank felhagyjon a nem szokványos módszerek alkalmazásával, azaz lezárja az értékpapír-vásárlások korszakát. Ezt mondta a szenátus bankügyi bizottsága előtt magyar idő szerint csütörtökön késő délután Janet Yellen, a Fed alelnöke, aki az intézmény élére állhat, ha az amerikai kongresszus felsőháza jóváhagyja kinevezését. Az első lépés ebben a folyamatban a meghallgatása, a bizottság később dönt arról, hogy a teljes ülés elé viszi-e a kinevezés ügyét.

Bevezető nyilatkozatát a Fed már előző este közzétette, s az európai tőzsdék jól teljesítettek abban a reményben, hogy egyelőre nem változik az amerikai monetáris politika. Később az európai GDP-adatok lelohasztották a lelkesedést, míg az amerikai indexek a csütörtöki tőzsdei nyitás után alig változtak a gyenge vállalati jelentések miatt, de azt követően, hogy megkezdődött Yellen meghallgatása, az S&P újabb rekordot döntött.

A szenátorok előtt megerősítette véleményét a Fed-elnökjelölt, hogy a jegybanknak a maga részéről sikerült stabilizálnia a helyzetet és újra növekedési pályára állítani a gazdaságot. A harmadik negyedévben 0,7 százalékkal bővült a nemzeti össztermék, míg az eurózónában csupán 0,1 százalékkal. Yellen leszögezte: 2010 óta 7,8 millió új munkahely keletkezett, de így is 7,3 százalékos, azaz magas a munkanélküliségi ráta, az infláció pedig nem éri el a kétszázalékos célt. A foglalkoztatási helyzetről faggatta Yellent a bizottság demokrata elnöke, Tim Johnson is, s a jelölt azt mondta: szinte példa nélküli, hogy az munkanélküliek 36 százaléka hat hónapnál hosszabb ideig nem talál állást. Az alelnöki kinevezését 2010-ben ellenző alabamai republikánus Richard Shelbynek azon felvetésére, hogy a valóságos munkanélküliség inkább 13-14 százalékos, azt válaszolta: valóban, ha ha számításba vesszük azokat, akik nem is keresnek munkát, illetve akik részmunkaidőben dolgoznak, de teljes állást szeretnének, akkor a hivatalos adatnak akár kétszerese is lehet a tényleges mutató.

A Yellen támogatásában bizonytalan idahói republikánus Mike Crapo, aki az első számú köztársasági párti tagja a bizottságnak, kétségeit fejezte ki a mennyiségi könnyítésként ismertté vált program hatékonyságát illetően. A jelölt, aki egyébként több évtizedes jegybanki pályafutásra tekint vissza, azt mondta, a cél az volt, hogy a hosszú távú kamatokat levigyék, s ezzel élénkítsék a keresletet. Ennek köszönhető, hogy a lakásépítési ipar és általában az ingatlanpiac kezd magára találni, hogy újjáéledt az autóipar. Elismerte ugyanakkor, hogy a mennyiségi lazítás korai és késői visszavonásának is lehetnek kockázatai, ezért a jegybanki nyíltpiaci bizottság minden ülése arról szól, mikor és miként kell visszavonulni a nem szokványos politikából, miközben az irányadó kamat nulla százalékon áll.

Kérdésekre válaszolva úgy vélekedett, hogy a pénzügyi stabilitást nagy veszélyek nem fenyegetik, de a jövőben fokozatosan, a bázeli megállapodásnak megfelelően meg kell erősíteni a nagy bankok tőkehelyzetét. Hozzátette, jelenleg nem képződnek buborékok a különböző pénzügyi eszközök piacain, ideértve a részvényárfolyamokat is, de a válság tanulsága az, hogy e folyamatok megfigyelésére nagy figyelmet kell fordítani a jövőben.