Viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak tavaly a gazdasági folyamatok, amelyek áthúzódó hatása még idén, az első félévben is érezhető, de gazdaságpolitikai fordulat nélkül ez a helyzet nem fenntartható, s nem segíti elő a felzárkózást, még a régiós szintre sem. – Ez a lényege a GKI Gazdaságkutató friss előrejelzésének – mondta Vértes András elnök csütörtökön.

Teknős Miklós / Népszabadság

A friss idei prognózis szerint a magyar gazdaság 1,5 százalékkal bővülhet, ez a GKI decemberi előrejelzésénél kicsivel gyorsabb ütem. Az eltérés oka, hogy a kormányzat mindent megtesz, hogy az előző uniós hétéves költségvetési periódusból elérhető támogatásokat lehívja, s ez tetten érhető az állami beruházások élénkülésében. A javuló európai konjunktúra meghúzta az ipari exportot, s működik a választási gazdaságpolitika is, azaz a rezsicsökkentéssel növelt vásárlóerő serkenti valamelyest a fogyasztást.

Ez nem fenntartható folyamat, mert az ez évtől indult új uniós keretben eleve kevesebb pénz jut Magyarországnak, s a hozzájutás is elhúzódhat és körülményesebb lesz, vagyis 2015-től az ilyen jellegű beruházások lassulása várható. A növekedés nagyjából tarthatja az idei szerény ütemet, de akár lassulhat is, hiszen az üzleti szféra beruházásai nem bővülnek.

- A potenciális növekedés egy százalék alatt marad, s ha irama nem változik, felzárkózásról szó sem lehet – tette hozzá Akar László alelnök, csoport-vezérigazgató.

Ha a mezőgazdaságnak az időjárás miatti teljesítmény-ingadozását leszámítjuk, akkor 2012-ben csak 0,8 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék (GDP) és nem 1,7 százalékkal, tavaly pedig nem 1,1 százalékkal bővült a gazdaság, hanem mindössze 0,2 százalékkal. A 2013-as főbb mutatók közül a GDP, az ipari termelés, a kereskedelem, a pénzügyi és az ingatlan szektor, a lakossági fogyasztás, a vállalati hitelállomány és a ténylegesen foglalkoztatottak (nem közmunkások) száma nem érte el a 2011-es szintet. 

Vértes András és Akar László - Teknős Miklós / Népszabadság

A jegybank (MNB) növekedési hitelprogramja alapjában nem rossz ötlet Vértes András szerint, de a feltételrendszere nem alkalmas arra, hogy meglökje a kis- és középvállalkozások beruházásait. A legfőbb ok persze a jogbizonytalanság, de az alacsony fix kamaton a bankok csak a legjobb cégeknek adnak hitelt.

A GKI felmérése szerint a KKV-szektor 70 százaléka nem is gondolkodik azon, hogy igénybe vegye ezt a kölcsönt, míg a maradék hatvan százaléka régebbi hiteleit váltja ki. A megvalósult beruházás nagy része is pótlás. A MNB programjának második szakaszában alig fogyott a keretből, bár a felmérések szerint mintha növekedne azon vállalkozások száma, amelyek pótló és új beruházásokat terveznek.

A GKI kutatói úgy látják: az euró árfolyama nagy ingadozások mellett idén 305-310 forint körül alakul majd, az alapkamat még csökken, de az év végére visszakapaszkodik a 3,5 százalékos szintre, s a mesterségesen lenyomott infláció irama is eléri a 2,5-3,0 százalékot. A költségvetés hiánya a túlzottdeficit-eljárás fenyegetése miatt éppen a GDP három százaléka alá szorul, de a választások után nagyjából a nemzeti össztermék 0,5 százalékára rugó kiigazításra lehet szükség. Amúgy a deficitnek és a gazdasági növekedésnek ez a mértéke túlságosan magas ahhoz, hogy az államadósság aránya mérséklődjék.

Mint Vértes András megjegyezte: a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel, de nemzetközi összehasonlításban magas hozammal kibocsátott hárommilliárd dollárnyi kötvény bő négyszázalékos reálkamatot takar, s ilyen szerény növekedési ütem mellett ezt nehéz lesz kitermelni.