A lett gazdasági vezetés nem utolsó sorban azért akarja elkerülni a leértékelést, hogy az IMF további támogatására számíthasson. Elemzők szerint azonban a devalváció veszélye teljesen nem múlt el, csak gyors bekövetkeztének a kockázata illant el.

A lett vezetés többszörös megerősítette, hogy leértékelés nem lesz. Mi több, a szomszédos Észtország kormányfője is gyengítette hétfőn a leértékeléssel kapcsolatos befektetői várakozásokat, mondván: nem hiszem, hogy a latot leértékelik.

Ellentmondó hírek jelennek meg, mennyit is költött összesen a lett központi bank az idén a szűk árfolyami sávba kényszerített lat megtámogatására, de a Reuters hírügynökség 907 millió eurót említ, legnagyobb összegként.

Ezzel párhuzamosan a leminősítés valószínűségére utaló negatív megfigyelés alá vette Lettország már most is spekulatív szintű szuverén adóskockázati besorolását hétfőn a Standard & Poor's, a lett valutára nehezedő egyre erősebb nyomásra hivatkozva.

A nemzetközi hitelminősítő hétfői londoni bejelentése szerint a negatív előjelű megfigyelés a "BB plusz" szintű, vagyis a befektetési kategória alatt lévő hosszú futamú lett adósbesorolásra vonatkozik.

Lettországra két nagy nemzetközi hitelminősítő - a Standard & Poor's mellett a Fitch Ratings - is befektetési kategória alatti, magas hozamú szuverén adósbesorolást tart érvényben, "BB plusz" szinten. Az EU-ban csak két országnak van spekulatív hitelminősítői osztályzata; a másik Románia, amelyet a két cég ugyancsak "BB plusz" besorolással listáz.

Az S&P a lett negatív megfigyelés hétfői bejelentéséhez fűzött elemzésében azt írta: megítélése szerint jelentősen nőtt az euróhoz kötött valutaárfolyam kiigazításának valószínűsége a következő néhány hónapban, annak ellenére is, hogy a kormány folyamatos erőfeszítéseket tesz az államháztartási hiány kordában tartására és a külföldi intézményi hitelezőktől várt finanszírozás biztosítására.

Az árfolyam-kiigazítás még nagyobb gazdasági felfordulást okozna, és tovább rontaná a köz- és a magánszféra pénzügyi helyzetét, áll a hitelminősítő elemzésében.

A S&P becslése szerint a lett hazai össztermék (GDP) az idén 16 százaléknál nagyobb mértékben zuhan, és a munkanélküliek aránya meghaladja a 20 százalékot. A hitelminősítő közölte: a következő időszakában azt követi figyelemmel, hogy az EU és az IMF hajlandó-e továbbra is külső finanszírozást nyújtani, és ha igen, milyen feltételekkel.

A Fitch Ratings múlt hét végén közzétett londoni elemzésében arról értekezett, hogy "súlyosan negatív" hitelkockázati fejlemény lenne a lett valuta leértékelése, mivel Lettország külső adóssága magas, 2008 végén a hazai össztermék (GDP) 128 százaléka volt, és a bankrendszer által kihelyezett hitelállomány 90 százaléka is devizaalapú.

Nagy londoni elemző házak térségi járványveszélytől ugyanakkor nem tartanak egy esetleges lett valutaleértékelés nyomán.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legfrissebb európai feltörekvő piaci helyzetértékelése szerint a közép-európai és a balti gazdaságok közötti tényleges kapcsolódás minimális: a három balti köztársaság a lengyel exportból 3 százalékkal, a cseh és a magyar kivitelből egyaránt 1 százalékkal részesedik. Emellett e három ország bankrendszerét sem köti közös tulajdonosi kapcsolat a baltiakhoz: a magyar, a lengyel és a cseh bankok zömének stratégiai befektetői euróövezeti székhelyű bankok (szemben a balti bankokkal, amelyek túlnyomórészt svéd tulajdonúak).

A Goldman Sachs szerint így bármiféle járványhatás legfeljebb csak közvetett módon érvényesülne Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

A 4cast nevű londoni gazdaságkutató cég elemzői a minap szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a többi közép-kelet-európai gazdaság teljesen különbözik a balti térségtől. Lélektani alapon elképzelhető a forint, a zloty, a román lej vagy a cseh korona eladása néhány napig, esetleg pár hétig a lat leértékelése esetén, de semmilyen fundamentális kapcsolat nincs a két térség között, még a bankszektorok közti átfedés is nagyon csekély, állt a 4castelemzésében.