A második negyedévben még 3,9 százalékos tempót diktált a gazdaság. A kormány által 2014 egészére várt, menet közben 3,2 százalékosra emelt növekedést nem fenyegeti komoly veszély, csak ha a záró három hónapban újabb váratlan meglepetések érkeznének a fejlődést meghatározó feldolgozóiparból és az építőiparból. A KSH ezúttal két ágazatot jelölt meg, amelyek a július–szeptember közötti időszakban legjobban húzták az igát: az ipart és a mezőgazdaságot. Az utóbbi váratlan meglepetést jelent, annyival ugyanis nem volt jobb az idei termés a tavalyinál, hogy lendítsen a hazai GDP-n. 

A gyengébb teljesítményben oroszlánszerepe lehetett az augusztusi megtorpanásnak, amikor is az ipari termelés mindössze fél százalékkal tudott növekedni, nem kis részben a győri Audi háromhetes leállása miatt. Ennek is köze volt ahhoz, hogy az export merőben szokatlan módon csökkent a nyár legforróbb havában. A GDP megtermelése szempontjából kiemelkedő fontosságú ipar tavaly tavasszal mínuszból indulva kezdte meg nagy menetelését, de a második negyedévben már 7,2 százaléknál járt.

Ellenkező irányba halad az uniós források felhasználásán radikálisan javító építőipar. Lassan lecseng a becsatornázott brüsszeli támogatásoknak a múlt év vége óta már két számjegyűvé felgyorsult, majd a tavaszi országgyűlési választásokra 24,1 százalékos csúcson tetőzött száguldása. A legfrissebb, szeptemberi adatok már csupán 7,3 százalékos éves összevetésű volumenbővülést mutattak. A GDP megtermelésében kisebb súllyal szereplő mezőgazdaság teljesítményét nem érheti kritika, a tavalyi jó idényt az időjárás kegyéből nagyjából sikerült megismételni, sőt 4-6 százalékot még rá is pakolni. Azt is lehet, hogy ennél nagyon bővülést mutattak ki statisztikailag a szektorban.

A nagy infrastrukturális beruházások kifutásával takaréklángra áll az építőipar, abban is csak bízni lehet, hogy a fokozatosan magára találó lakásépítések pótolják majd az ágazat kieső megrendeléseit. A szolgáltatásoknál is kikoptak a mínuszok, az idegenforgalom, a vendéglátás egyenletesen hozza a formáját, ahogy az agyonadóztatott távközlési szolgáltatók sem igazán panaszkodhatnak az üzletmenetre.

A negatív tartományban legutóbb már egyedül a pénzügyi, banki szolgáltatások, valamint az ingatlanügyletek ragadtak, ami e két szektor kormányzattal történő harmonikusnak nem nevezhető kapcsolatát tekintve korántsem meglepő. Elmondható tehát, hogy széles alapokon nyugszik a magyar növekedés, s éppen erre való hivatkozással emelték év eleje óta GDP-prognózisaikat a nemzetközi szervezetek és a gazdaságkutatók, nem is szólva a nagy hitelminősítőkről.

Ami a GDP felhasználási oldalát illeti, az uniós pénzekre támaszkodó beruházási boom volt eddig a leglátványosabb, a második negyedévben elért 18,9 százalékos plusz vélhetően megismételhetetlen lesz. A kormány terveivel szemben a háztartások fogyasztása lassú ütemben bővül, a lakosság a reálbér-növekedésen nyert pénzét inkább megtakarítja ahelyett, hogy „elverje” a boltokban.

A nemzeti trafikok színre lépésével párhuzamosan a dohánykereskedelem statisztikai elszámolásában történt módszertani váltás rózsaszín képet festett a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról, de amint egy év elmúltával a torzító hatás „kiesett” a rendszerből, a fátyol lehullott és kiderült, hogy mégsem annyira szép a menyasszony. Az exportra eddig nem lehetett komoly panasz, azonban az euróövezeti konjunktúra megtörtével itt is kellemetlen meglepetések érhetik a kormányt. Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók az eddigi adatok szerint nem érintették húsbavágóan a magyar mezőgazdasági kivitelt, de hosszú távon ez is a ronthat a kilátásainkon.

A KSH bő egy hónap múlva áll elő a részletes adatokkal, addig legfeljebb találgatni lehet, hogy a megtorpanásban minek mekkora szerepe volt. A nemzetgazdasági tárca gyorsértékelésében azt hangsúlyozza, hogy a gazdasági bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Hozzáteszik: a növekedés a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását is emelni fogja. Továbbá javítja az államháztartás egyenlegét, és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma éves alapon közel 200 ezer fővel bővült, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult. Végezetül megjegyzik, hogy ha a tendencia folytatódik, akkor az ősszel becsült 3,2 százalékos 2014-es GDP-bővülést is könnyen meghaladhatjuk.