A környezetbarát gondolkodás helyett egyre inkább a praktikusabb környezettudatos tevékenységekre és olyan aktivitásokra összpontosítanak, amelyeknek rövid-, és hosszú távú gazdasági következményei is vannak. A kutatók az amerikaiak környezetbarát gondolkodásmódját vizsgálva a fogyasztói attitűdökre és viselkedésre alapozva 6 alapszegmenst is kialakítottak.

Az amerikaiak közel háromnegyede (72 százalék) állítja, hogy sokat vagy elég sokat tud a környezetvédelmi kérdésekről és problémákról (2007-hez képest 7 százalékpontos emelkedés), 28 százalékuk pedig gyakran keres környezetről szóló információkat (5 százalékpontos emelkedés) - derül ki a GfK Custom Research North America divíziója által 2008 májusában és júniusában végzett GfK Roper Green Gauge(r) jelentésből.

A válaszok alapján megállapítható, hogy számukra azok a leggyakoribb környezettel kapcsolatos tevékenységek, amelyek segítségével napi életvitelük során pénzt takaríthatnak meg. 76 százalékuk vásárol energiatakarékos izzókat, és 58 százalékuk költ energiatakarékos berendezésekre. Állításuk szerint következő gépjárművük vásárlásakor pedig minden eddiginél jobban figyelembe veszik majd annak fogyasztását is (81 százalék, 15 százalékpontos emelkedés 2007-hez képest).

Habár továbbra is számít a pénz, a környezetbarát termékek vásárlása esetén nem a megtakarítás az elsődleges szempont. A fogyasztók újrahasznosított papírból készült papírtermékeket (72 százalék), környezetbarát háztartási tisztítószereket (64 százalék) és környezetkímélő mosószereket (57 százalék) vásárolnak annak ellenére, hogy azok drágábbak.

Miközben sok amerikai él környezettudatosan, kevesebb, mint egyharmaduk (32 százalék) érzi úgy, hogy eleget tesz a környezetért. Az amerikaiak felismerik az egyszerű ökobarát változtatások kettős hasznát a bolygó és pénztárcájuk számára egyaránt - mondja Kathy Sheehan, a GfK Roper Consulting elnökhelyettese. Azonban a pénzügyi előny nem az egyetlen ösztönző tényező a környezetbarát tevékenységekhez. A környezetük iránti tudatosság növekedésével párhuzamosan sokan felismerik a környezetbarát tevékenység szükségességét is, mellyel sokat tehetnek a bolygó védelme érdekében.

A fogyasztók többsége továbbra is egyetért azzal, hogy meg kell teremteni az egyensúlyt a gazdasági növekedés és a környezet védelme között (78 százalék 2008-ban, és 75 százalék 2007-ben). Azonban ezen fogyasztók között a 2007-es 69 százalékról 2008-ban 55 százalékra csökkent azok aránya, akik azt állítják, hogy a környezet nagyobb problémát jelent a gazdasági gondoknál, mindez pedig a romló gazdasági tendencia lehetséges eredménye.

Miközben a környezet jelentős kérdés marad az amerikaiak számára, a széleskörű környezetbarát gondolkodás helyett inkább a praktikusabb környezettudatos tevékenységek kerülnek előtérbe, és az emberek olyan aktivitásokra összpontosítanak, amelyeknek rövid-, és hosszú távú gazdasági következményei is vannak.

A legkomolyabb környezeti kérdések rangsorolása során 2007-hez képest többen említették az "üzemanyag és energiahiány," az "elektromos áram termelésére szolgáló nem megújuló források, mint a szén, gáz és olaj forrásainak kimerülése" iránti aggodalmukat, miközben az "esőerdők pusztulásától", a "vízszennyezéstől" és a "gyárak, személygépkocsik kipufogógázának és az erőművek légszennyezésétől" kevesebben tartanak.

Miközben a gazdasági válság lehetett az ösztönző ok, amely az amerikai fogyasztókat a környezettudatosabb életmódra kényszerítette, addig a pénzügyi nyomás viszont korlátozhatja az ez irányú jövőbeli tevékenységeket - teszi hozzá Kathy Sheehan. Ha a gazdasági környezet tovább romlik, leállhatnak az olyan környezetvédelmi intézkedések, amelyek nem járnak költségmegtakarítással.

A tanulmány szerint a szülők 72 százaléka rendszeresen beszélget gyermekeivel a környezet védelmének fontosságáról (11 százalékpontos növekedés 2007-hez képest). Amellett, hogy egyre több amerikai családban esik szó környezetvédelmi kérdésekről, kihangsúlyozzák a megvalósítható lépéseket is. Többen beszélnek az újrahasznosításról (86 százalék, 3 százalékpontos növekedés), az energiamegtakarításról (79 százalék, 5 százalékpontos növekedés), a víztakarékosságról (76 százalék, 7 százalékpontos növekedés), amelyek egyszerű formái a pénzmegtakarításnak egy csökkenő gazdaságban.  Ugyanakkor egyre kevésbé jellemző a párbeszéd a légszennyezéssel (48 százalék, 8 százalékpontos csökkenés) és a globális klímaváltozással (36 százalék, 4 százalékpontos csökkenés) kapcsolatban.
Ezen kívül a szülők 88 százaléka vallja, hogy felhívja gyermekei figyelmét a környezetvédelem fontosságára (6 százalékpontos emelkedés 2007-hez képest). Úgy tűnik, a fiatalabb generáció érti az üzenetet, mivel a szülők 70 százaléka állítja, hogy gyermekeik ösztönzik őket arra, hogy tegyenek lépéseket a környezet védelme érdekében.

Arra a kérdésre, hogy kinek kell a környezetvédelmi problémák kezelésében a vezető szerepet vállalnia, a fogyasztók a szövetségi kormányt jelölték meg az első helyen (46 százalék, 4 százalékpontos csökkenés 2007-hez képest), amelyet az egyes amerikai polgárok követtek. Ők egyre többen érzik személyes felelősségüket a környezet védelme terén (39 százalék, 4 százalékpontos növekedés).

A harmadik helyre az amerikai iparvállalatok kerültek (32 százalék, 3 százalékpontos csökkenés). Miközben az amerikaiak nem várják el az iparvállalatoktól, hogy vezető szerepet játsszanak a környezetvédelmi problémák megoldásában, a többség (70 százalék) azt mondja, hogy a vállalatok nem tesznek eleget környezetvédelmi kötelezettségeiknek.

Még ha az amerikai iparvállalatok tesznek is lépéseket, sokan szkeptikusak maradnak az indítékokat illetően és 68 százalékuk nyilatkozik úgy, hogy ezeket a lépéseket a vállalati imázs javítása érdekében teszik. Ezzel szemben csak 29 százalékuk állítja azt, hogy mindezeket a lépéseket a környezet érdekében hajtják végre.

Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek nem tesznek környezettudatos intézkedéseket, hátrányos következmények veszélyének teszik ki magukat. A fogyasztók közel egyharmada (30 százalék) törekszik arra, hogy ne vásároljon olyan termékeket, amelyek nem óvják a környezetet, 22 százalékuk pedig egyenesen bojkottálja azok megvásárlását, amelyek kárt okoznak a természeti erőforrásoknak.

Az amerikaiak környezetbarát gondolkodásmódját vizsgálva a kutatók a fogyasztói attitűdökre és viselkedésre alapozva 6 alapszegmenst alakítottak ki:

Valódi zöldek (17 százalék) - Környezetvédelmi aktivisták. Leginkább ők gondolkodnak és viselkednek környezettudatosan, és nem érzik, hogy tetteiknek korlátai lennének.

Miért én zöldek (21 százalék) - Ez a szegmens erős attitűddel rendelkezik. Ennek a gondolkodásmódnak azonban még konkrét tevékenységekké kell válnia néhány, az újrahasznosításhoz hasonló, könnyen elvégezhető dolog kivételével. Ez a csoport úgy érzi, a probléma túl nagy ahhoz, hogy meg tudják oldani.

Haladunk az árral zöldek (16 százalék) - Ennek a csoportnak a tagjai a környezettudatos viselkedést és az attitűdöket illetően a mérsékelt irányvonalat képviselik. Ők nagyobb valószínűséggel végeznek olyan jellegű tevékenységeket, mint például az újrafeldolgozás. Kevésbé aggódnak az olyan környezeti problémák miatt, mint pl. a globális felmelegedés.

Álom zöldek (13 százalék) - Miközben környezettudatos viselkedésük általában korlátozott, környezetbarát attitűdjeik a népesség többségéhez képest erőteljesebbek. Az információhiány a legnagyobb akadálya annak, hogy ez a csoport környezettudatosabban viselkedjen.

Az üzlet az első zöldek (21 százalék) - A csoport tagjai általában kevésbé aggódnak a környezeti kérdések és problémák miatt, környezettudatos viselkedésük kevésbé intenzív a népesség összességéhez képest. Ők kevésbé vallják, hogy az iparnak kellene lépéseket tennie a környezet javítása érdekében.

Megvető zöldek (11 százalék) - Ezek az amerikaiak nemcsak cinikusak a környezetvédelemmel kapcsolatban, hanem tartanak is tőle. Nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy a környezetvédelmi mozgalom a politikai érdekcsoportok terepe.

További információt a GfK Roper Green Gauge(r) jelentésről a www.gfkamerica.com oldalon olvashat.