Minimálisan, fél százalékról 0,6 százalékosra javította az idei évre szóló növekedési várakozását a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely csütörtökön tette közzé negyedévente frissített inflációs jelentését. A márciusi jelentéshez képest viszont visszavettek, azaz 1,7-ről 1,5 százalékra csökkentették a 2014-es növekedési kilátásokat.

Ezt elsősorban a külpiaci kereslet reméltnél lassabb növekedésére, az euróövezeti válság hatásaira vezetik vissza. Ami meglepő, hogy ez már tartalmazza a Matolcsy György jegybankelnök által áprilisban meghirdetett, majd májusban „felturbózott” növekedési hitelprogramtól várt GDP-többletet, amelyre igen szerény, 0,3 százalékos becslést adott 2014-re az MNB szakmai stábja azzal, hogy az idén ez érzékelhető hatást nem gyakorol a gazdasági növekedésre.

Virág Barnabás, a jelentést ismertető elemző szerint sok függ attól, hogy a kis- és középvállalkozások a rendelkezésre álló keretből mekkora részt fordítanak régi, drága hiteleik kiváltására és mennyit valódi beruházásokra. A magyar gazdaság növekedési potenciálját nagyban rontja a beruházások historikusan alacsony szintje, de itt is pozitív elmozdulást vár a jegybank arra hivatkozva, hogy a gyengébb kereslet miatt elhalasztott fejlesztések megvalósítása lassan elkerülhetetlenné válik.

Ez azonban még nem ölt tömeges méreteket, legalábbis az MNB szerint a beruházások volumene az idén 3,1 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti szinttől, holott a márciusi inflációs jelentésben még csupán 1,4 százalékosra tették a csökkenést.

A jegybanknál egyébként a mezőgazdaság feltámadása helyett inkább a feldolgozóipari export gyorsulásában bíznak, ez okozhatja a szerény gazdasági növekedést. Itt is elsősorban az autóipari kapacitásbővítések játsszák a főszerepet. A vállalati szféra jövedelmezőségén van mit javítani, s a cégek főként költségeik csökkentésével, bérkiadásaik visszafogásával próbálnak egyenesbe jönni; máshol nem is tudnak spórolni, hiszen az áremelési törekvéseiket az alacsony kereslet miatt még sokáig nem tudják érvényesíteni a kereskedők felé.

Mindez az infláció leszorításában is közrejátszik, a fogyasztói árindex az idén 2,1 százalékos lehet, szemben a jegybank márciusi 2,5 százalékos, illetve a kormány 3,1 százalékos várakozásánál. Jövőre viszont a korábbi 2,8 százalékos becslését 3,2 százalékra srófolta az MNB szakmai stábja, a háromszázalékos inflációs célt meghaladó pénzromlási ütemért a cigaretta garantált árrésének júliustól esedékes növekedése (négyről tíz százalékra), valamint a tranzakciós költségek másfélszeresére emelése tehető felelőssé.

A képet árnyalja, hogy az MNB-nél nem vették számításba a kormányzati rezsicsökkentési hullám őszi felvonását jelentő tízszázalékos energiaár-mérséklésre vonatkozó szándéknyilatkozatokat. Ha ez így megvalósul, az a januári 0,8 százalékos csökkentő hatáshoz hasonlót eredményez, ennek jövő évi hatása pedig 0,6 százalék körülire tehető. Azaz csak a kormányon múlik, hogy jövőre is 3 százalék alatt tudja-e tartani az inflációt. Kérdés marad az is, hogy az e-útdíj júliusi bevezetésével emelkedő fuvarozási költségek milyen mértékben és milyen gyorsan gyűrűznek be a fogyasztói árakba.