Lassan, de nő a magyar gazdaság
Az idei második negyedévben várhatóan már éves összevetésben is bővült a hazai össztermék (GDP), míg éves szinten a korábbi nullával szemben 0,6 százalékos növekedést vár a Századvég Gazdaságkutató Zrt. (Az első negyedévben a megelőző három hónaphoz képest már 0,7 százalékkal bővült a gazdaság, ám ez még nem volt elég ahhoz, hogy az éves változás mértékét is a pozitív tartományba emelje.) A társaság a jövő évi prognózist is felfelé javította, az eddigi másfél százalékkal szemben 1,7 százalékos növekedést vár 2014-re.
Az eddig vártnál kedvezőbb GDP-előrejelzés elsősorban annak köszönhető, hogy az export ismét pozitívan járul hozzá a növekedéshez, tehát visszatért a korábbi negyedévek trendje, amikor is a külső kereslet húzta a gazdaságot. Emellett az alacsony infláció következtében a vártnál gyorsabban emelkedő reálbérek nagyobb belső fogyasztásbővülést eredményezhetnek, a minimálbér és a nyugdíjak öt százalék feletti mértékben nőttek 2013-ban, a legutóbbi inflációs adat pedig mindössze 1,8 százalék volt.
Emellett jelentős szerepe volt, hogy a mezőgazdaság a tavalyi 20 százalékos visszaesése után az idei év első negyedévében 27 százalékkal bővült. Véget ért az építőipar nyolc éven át tartó csökkenése is, és a negyedév során 4,2 százalékkal nőtt éves szinten. Az aktivitás ugyanakkor stagnált és a közmunkaprogramban foglalkoztatottak számának csökkenésével együtt a foglalkoztatás is visszaesett. Itt ugyanakkor valószínű, hogy csak átmeneti jelenségről van szó, és a tendencia a második félévben visszatér a korábbi emelkedéshez.
A Magyar Nemzeti Bank a kedvező inflációs és pénzpiaci környezetben tovább csökkentette irányadó kamatát. A piaci árazás alapján a kamatcsökkentési sorozat a következő 3-4 hónapban még folytatódhat, és 3,5-3,75 százalék körül érheti el az alapkamat a mélypontját.
A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is eltérő képet mutat a kilábalási szakaszban lévő Egyesült Államok és a recesszióban lévő euróövezet között. Utóbbi ellenére a pénzpiaci feszültségek tovább oldódtak, amelyben elsődleges szerepe lehet, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is folyamatos azokban az országokban, ahol fenntarthatlan adósságpálya alakult ki. Az érdemi gazdaságbővülés és foglalkoztatottságnövekedés azonban ismét későbbre tolódott, és általában az elemzők csak 2014-re várják.
A pénzpiacon megjelent ugyanakkor annak az első jele is, hogy a globális likviditásbőség korszaka lassan, fokozatosan, de véget érhet az idei évben. A tízéves lejáratú amerikai és japán állampapírok hozama jelentősen emelkedett az elmúlt hetekben, ami arra enged következtetni, hogy az olcsó pénz korszakának a végéhez közeledünk. Ezt erősítette az amerikai jegybankelnök szenátusi nyilatkozata is, amikor arról beszélt, hogy a munkanélküliség további csökkenése esetén mérsékelhetik a havonta a gazdaságba pumpált pénzmennyiség összegét. Úgy véljük, ennek hatására jövő év végére ismét magasabb hozamszint alakulhat ki, és visszatérhet az alapkamat egy öt százalék körüli értékre.