A júliustól bevezetett áfa és jövedéki adóváltozások hatását mutatja, hogy változatlan adótartalommal az árak 2.1 százalékkal csökkentek volna az előző hónaphoz képest és a tizenkét havi infláció is csupán 1,4 százalék lett volna. A jövedéki adó emelés hatására az átlag felett - 2.9 százalékkal - emelkedtek a szeszes italok és dohányáruk árai az előző hónaphoz viszonyítva júliusban. Emellett az üdülési szolgáltatások egyetlen hónap alatt bekövetkezett 9,2 százalékos és az üzemanyagok - szintén jövedéki és áfa-hatást is tartalmazó 4,5 százalékos emelkedése hajtotta fel a múlt havi inflációt.

Mináry Borbála a KSH osztályvezetője megjegyezte, hogy az áfa-változás hatása a júliusi adatban még csak részben jelent meg. Az adóterhek emelkedését elsősorban a monopolhelyzetben lévő helyi szolgáltatók - többek között tömegközlekedési és távközlési vállalatok - terhelték át teljes mértékben a fogyasztókra, míg a kereskedők többsége nem építette be áraiba.

A különböző energiahordozók árváltozása ugyanakkor még nem jelent meg a júliusi fogyasztói árakban, hiszen az áfakulcs változás elszámolása csak a következő hónapban történik, amikor a fogyasztóknak már az új díjakat kell megfizetniük - tette hozzá.

A maginfláció júliusban 2,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,2 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 12 havi indexe júliusban 5,7 százalékot tett ki. Idén az első hét hónapban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A fogyasztói árak júniusban 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Tavaly júliusban a 12 havi infláció 6,7 százalék volt.

A KSH adatai szerint az idén júliusban egy hónap alatt az élelmiszerek 1,7 százalékos, ezen belül az idényáras élelmiszerek 19,8 százalékos árcsökkenését, a többi élelmiszer 2 százalékos áremelkedése ellensúlyozta.

Júliusban a legnagyobb, 3,2 százalékos mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 9,2 százalékkal, a helyi tömegközlekedésért 4,5 százalékkal kellett többet fizetni. Átlag felett drágultak az előző hónapban a 2,9 százalékos áremelkedésen áteső szeszes italok és dohányáruk, továbbá a 2,4 százalékos áremelkedést produkáló tartós fogyasztási cikkek. A háztartási energia átlag alatti 0,5 százalékos áremelkedésén belül a távfűtés díja 2,1 százalékkal nőtt. A nyári kiárusítások következtében a ruházati cikkek 2,9 százalékkal olcsóbbá váltak júliusban.

Az előző 12 hónapot figyelembe véve az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,9 százalékkal csökkentek. Jelentősen, 29,7 százalékkal drágult a sertészsiradék, 14,8 százalékkal a párizsi és a kolbász, 13,6 százalékkal a rizs, illetve 9,2 százalékkal a sonka, valamint a szalámi. Az étolaj esetében ugyanakkor 18,1 százalékos, a sajtoknál 13,3 százalékos, a tej esetében 8,2 százalékos, míg a liszteknél 7,9 árcsökkenés következett be 2008 júliusa óta.

A háztartási energia átlagot meghaladó 7,7 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,8 százalékkal, míg az elektromos energia 2,8 százalékkal nőtt az eltelt egy évben. Ebben az időszakban átlag feletti áremelkedés lehetett tapasztalni a 6 százalékkal dráguló szolgáltatások, a 8,8 százalékos árnövekedésen áteső szeszes italok és dohánytermékek, továbbá a 14,1 százalékkal dráguló helyi tömegközlekedés, valamint a 11,5 százalékkal emelkedő társasházi közös költségek és a 4,7 százalékkal dráguló tartós fogyasztási cikkek körében.

A járműüzemanyagok ára az előző 12 hónapban 9,3 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek és gyógyáruk 5,9 százalékkal, a ruházkodási cikkek pedig 1,1 százalékkal drágultak.

Az Európai Unió 27 tagországában 2009 júliusában a harmonizált adatokon nyugvó fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 júniusában. Írországban 2,2 százalékkal, Portugáliában pedig 1,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, míg Lengyelországban 4,2 százalékkal nőttek az árak. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal nőttek az árak júniusban.