A kormány megfelelő tárgyalási alapnak tartja a Magyar Bankszövetség devizahitelekkel kapcsolatban benyújtott javaslatát, az egyeztetések a következő hónapokban folytatódnak - mondta lapunknak Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője. A Nemzetgazdasági Minisztérium a bankszövetséget arról tájékoztatta, hogy a kormány megismerte a devizahiteles kérdésben benyújtott javaslatcsomagot, a kormány a kérdésben döntést még nem hozott. A tárca jelzése szerint a kabinet az anyagot megfelelő tárgyalási alapnak találta. A devizahiteles kérdésben a szakmai munka, a tárgyalások a következő hónapokban folytatódnak. A konkrét időpontokról ezután állapodnak majd meg a felek.

Mint arról beszámoltunk: a bankszövetség kedden juttatta el a kormánynak a devizahitelesek helyzetének rendezésére, a termék, de legalábbis az árfolyamkockázat kivezetésére kidolgozott javaslatait. Az elképzelések két nagyobb csoportra bonthatók: az egyik alapját a lakáscélú devizahitelek forintosítása, illetve az ehhez kapcsolódó kamattámogatás adja, a másik körben az árfolyamgát típusú ötletek vannak.

Az előbbi lényege, hogy a devizahiteleket átváltanák forintkölcsönre, a magasabb forinthitelkamatokat pedig támogatással ellensúlyoznák, míg az utóbbinál a törlesztőrészletet rögzítenék fix árfolyamon. A forintosítással a devizahiteleket egy lépésben lehet kivezetni, de éppen ezért ez egyszeri nagyobb költséggel jár, míg az árfolyamgát típusú megoldásnál – bár az árfolyamkockázat így is azonnal eltűnik a rendszerből – fokozatosan futnak ki a hitelek, és így a költségek eloszlanak.

A bankszövetség a kormány eredeti kérésének megfelelően a háttérszámításokat az olyan devizaalapú jelzáloghiteleket figyelembe véve végezte el, melyeket lakáscélra vettek fel – vagyis nemcsak a lakás-, hanem a lakhatást szolgáló szabad felhasználású kölcsönökkel is számoltak. Azok az adósok, akik szabad felhasználú, devizaalapú jelzáloghitelüket egyéb célra vették fel, a bankszövetség javaslata szerint továbbra is igénybe vehetnék például az árfolyamgátat.

Rogán: az összes jelzáloghitelest menteni kell

Most azonban úgy tűnik, megint változik a kormány álláspontja. Legalábbis Rogán Antal pénteken, a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy a Fidesz-frakció arra kérte a kormányt: vezessen be olyan szabályozást, amely minden olyan adósnak megoldást jelent, akiknek a lakás a hitel biztosítéka. Csökkenjenek a törlesztőrészletek, illetve szűnjön meg az árfolyamkockázat. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány elsődleges célja, hogy az intézkedés minél kevesebbe kerüljön az adófizetőknek.

Azt mondta, a bankok maguk is kockázatot vállaltak akkor, amikor ezeket a hiteleket "rátukmálták az emberekre". Ezért jogos, ha a károk nagyobbik részét ők fedezik - jelentette ki a frakcióvezető. Kijelentette azt is, hogy a jegybank és a bankszövetség javaslata is egyfajta "szuper árfolyamgát", amit ő nem tartana rossz megoldásnak.

Heim Péter: mindenki felelős, mindenki fizessen

A devizahitelek ügye erkölcsi kérdéssé vált, és nem adható jó közgazdasági válasz a problémára, ugyanakkor erkölcsi szempontból a bankszektort nem lehet mindenért felelőssé tenni – mondta a Gazdasági Rádiónak Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke. Úgy vélekedett: a devizahitelezésért a felelősség a szabályozót, azaz az államot és a hitelt felvevő lakosságot terheli. A bankok felelőssége abban áll, hogy a hitelt nem euróban, hanem svájci frankban nyújtották a rövid távú profitmaximalizálás érdekében.

Heim Péter hozzáfűzte: a bankrendszer áthárított minden költséget, mert nem fedezte pozícióit, azaz kamatkockázatát, s ennek következtében, amikor Magyarország országkockázata megemelkedett, azt is át kívánta hárítani, noha egy prudens bankrendszerben ezt nem tehette volna meg.

Ami a terheket illeti, az államnak és a bankrendszernek jelentős részt kellene vállalnia, de a lakosság sem mentesülhet – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató vezetője. Hozzáfűzte: az ügyfeleknek azért kell részt vállalniuk a terhekben, mert senki sem kényszerítette őket a hitel felvételére, spekuláltak, hiszen forintkölcsönt is felvehettek volna.

A rendezést Heim Péter szerint nem lehet megoldani „egy nap alatt”, mert az a forintot hihetetlen nagy nyomás alá helyezné, jelentősen gyengítené. A Magyar Nemzeti Bank képes lenne beavatkozni, de a devizatartalékok többmilliárdos csökkenése az ország sérülékenységével járhatna, mivel a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány megközelíti a 17 milliárd eurót – figyelmeztetett.

A rossz intézkedés visszaüt a gazdaságra

A devizahiteleket azért kell jól átgondoltan, az összes érintett érdekét figyelembe véve kivezetni, mert a bankszektor egyszeri, túlzott terhelése visszafoghatja a még éppen beindult, és amúgy is csak szerény mértékű gazdasági növekedést. A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le – hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.

Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette a GDP 2012-es növekedését, egy további több százmilliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint, a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.

Az elmúlt időszakban a lakosság túlvállalta magát, azaz túlzott mértékben eladósodott. Ehhez persze szükség volt arra, hogy a hazai bankok egy kockázatalapú versenyben bő hitelkínálattal jelentek meg a piacon, azonban a döntést mégiscsak a háztartások hozták meg. Ezt a problémát csak fokozta a svájci frank felértékelődése és a kamatok emelkedése, ami a törlesztőrészletek megugrását, illetve a forintban kifejezett hitelállomány további bővülését eredményezte.

A felépített adósságállomány mérséklése fájdalmas folyamat: alacsony fogyasztást (inkább fogyasztási rátát), a lakáspiac pangását és az ingatlanárak további esését eredményezi, igaz, kedvező külső egyensúlyi pozícióval jár. A túlzott tőkeáttétel azonban előbb-utóbb leépül, és a folyamatok visszatérnek az egyensúlyi medrükbe, ez azonban évek, és nem hónapok kérdése, még akkor is, ha a kormány és a bankszövetség közös javaslata az állományt 10, vagy akár 20 százalékkal mérsékli, véli az ING Bank elemzője. Az ilyen hitelezési ciklusok elkerülendőek, amit a viszonylag újnak tekinthető makroprudeciális szabályozás tűzött zászlajára.

Még kevesebb hitel a vállalkozásoknak

A vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából azért fontosabbak, mint a lakosságiak, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak, hangsúlyozza az elemző. Ebben a szegmensben szó sincs a hitelleépítés kényszeréről, ugyanakkor a hitelezés akadozása manapság a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható, és ez óhatatlanul maga után vonja a beruházások visszaesését is. Így míg a lakossági hitelleépítésnek „csak” a jelenlegi, a vállalati hitelszűkének emellett a jövőbeli növekedésre is hatása van.

Mindez összefüggésben van a hazai bankszektor jövedelmezőségének a csökkenésével, mivel az érdemi hátrányt jelent a forrásokért folytatott versenyben. A bankok ezért a tevékenységük szűkítésével reagálnak az extra adóterhelésre, a végtörlesztési veszteségre. A vállalati hitelek viszonylag rövid futamidejűek, így azok leépítése a legegyszerűbb a bankok számára, emeli ki az elemző.

„Ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizamentő csomag újabb banki veszteségei további hitel-összehúzódást jelentenek majd a vállalati szférában” – hangsúlyozza Balatoni András. Ez pedig a beruházás további szűkülését eredményezheti. Egy több százmilliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogramot, aminek a célja épp a vállalati hitelezés ösztönzése.

Miközben az MNB számításai szerint fél százalékkal javítja a jövő évi növekedést az intézkedéscsomag, ehhez képest a végtörlesztés által indukált 260 milliárd forintos banki veszteség az ING vezető elemzőjének számításai szerint 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP-növekedést. Nagyon könnyen eltüntetheti tehát az NHP vélt vagy valós kedvező hatását, ha a kormány nincs tekintettel a banki veszteségek reálgazdasági hatására.

Az adóterhelés mérséklésével ezzel szemben az elemző szerint eredményeket lehetne elérni. A banki különadó bevezetését 2010-ben egyértelműen a költségvetés egyensúlyi szempontjai motiválták. Az adónem azóta véglegessé, vagy legalábbis hosszú távú forrássá vált a gazdaságpolitika számára. El kell tehát azon gondolkodni, hogy milyen céllal, milyen tevékenység finanszírozására, vagy minek a kezelésére használja fel a kormányzat a befolyt több, közel 150 milliárd forintot.

Kétségtelen, hogy a banki tevékenység gazdasági hatásai messze túlmutatnak az intézmények bejáratán. Olyan tovagyűrűző hatásokat fejtenek ki a gazdaságban, amit a kormányzatnak célszerű csillapítania: az egészséges pénzügyi közvetítőrendszer a gazdasági prosperitás szükséges, bár nem elégséges feltétele. Most a bankszektor nem tudja ellátni a feladatát, és ezt az egész gazdaság megérzi.

Érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. Bár a mértékével lehet vitatkozni, azonban hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének, a jelenlegi körülmények között viszont csökkentésével támogatható lenne a hitelezési tevékenység beindítása.

Ráadásul könnyedén nullszaldós lehet a történet a költségvetés számára. Ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt a befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét, véli az ING vezető elemzője.

devizahitelesek