Önti a pénzt a régió bankjaiba az EBRD
Pénteken kezdődik Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kétnapos közgyűlése, amelyen azt vitatják meg, miként tudja a hitelintézet a leghatékonyabban segíteni a válságból való kilábalást. Erről, illetve a pénzintézet magyarországi tevékenységéről kérdeztük Andor László igazgatót, aki Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot képviseli a bank döntéshozó testületében.
- A megszokotthoz képest puritán körülmények között, saját székházában tartják a bank közgyűlését. Nem furcsa ez éppen akkor, amikor hiteleik iránt minden célország rég nem tapasztalt élénk érdeklődést mutat?
- A takarékos rendezéssel a bank, illetve elsősorban az új német elnök demonstrálni akarta, hogy válság idején a közintézményeknek elsőként saját nadrágszíjukat kell meghúzniuk. Így született a döntés, hogy egy elegáns szálloda vagy konferenciaközpont helyett saját irodahelyiségeinkben szorítsunk helyet az értekezletnek. Ehhez korlátozni kellett a delegációk méreteit, ami azért okoz feszültséget, mert az elmúlt évek átlagához képest kétszer annyi pénzügy- vagy gazdaságfejlesztési miniszter jelezte részvételét, ami pedig az EBRD felértékelődését mutatja.
- Tükröződik-e a magyar delegáció összetételén, hogy a kormány és a cégek a korábbinál jobban számítanak az EBRD nyújtotta pénzügyi támogatásra?
- Igen. Oszkó Péter pénzügyminiszter és Mester Zoltán, a gazdasági tárca szakállamtitkára képviseli a kormányt, és magas szintű vezetőket küld a Mol, az OTP és a MÁV. Magyarország azonban nem csak ügyfél itt, a véleményünk is számít. A szakmai előadók között ott lesz Király Júlia, az MNB alelnöke, míg Surányi György, az Intesa-csoport kelet-közép-európai vezetője a kormányzók zártkörű, a stratégiai kérdésekkel, a válságra adott válaszokkal foglalkozó eszmecseréjén tartja majd a vitaindítót. Ezt az új formát is Thomas Mirow, a bank új elnöke vezette be, felváltva a korábbi forgatókönyvet, amelyben a tagországok delegátusai ábécésorrendben olvasták fel előre megírt ötperces hivatalos beszédüket. Természetesen Surányiról itt mindenki tudja, hogy nemcsak jegybankelnök volt, hanem EBRD-elnökjelölt is, akinek egy európai pénzügyi intézmény vezetésére való alkalmasságát mindenki elismerte. Az is köztudott, hogy a magyar kormány neheztelt a választási folyamat "átláthatatlansága" miatt. Ez azonban tavaly volt. Most az a fontos, hogy Mirow elnök úr megpróbál minden jelentős szellemi és pénzügyi kapacitást mozgósítani a sikeres válságkezelés érdekében.
- A régiót különösen sújtó válságra reagálva a bank igazgatósága már a múlt év végén úgy döntött, hogy mintegy 20 százalékkal megemeli szokásos éves kihelyezési keretét, elérve ezzel a 7 milliárd eurót. A terv szerint a plusz egymilliárd euró fele az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül a leginkább érintett gazdaságokba, köztük Magyarországra és a balti országokba érkezik. Mi valósult meg ebből?
- A bank már az első fél évben nagyobb volumenű kötelezettséget vállal Közép-Európában, mint az eredetileg tervezett 300 plusz 500 millió euró. Ezek az összegek talán nem tűnnek túl nagynak a világban ma működő válságkezelő programok során felhasznált tételekhez képest, az EBRD azonban ilyenkor is elvárja, hogy forrásaival ne egyszerűen megmentsük, hanem értelmes feladatok végrehajtásában támogassuk a bankokat, miközben szorgalmazzuk a nagyobb stabilitást garantáló gazdálkodás és szabályozás felé való elmozdulást. 2009 első felében az EBRD által jóváhagyott befektetéseknek több mint a fele irányul a bankszektorba. Ez nem meglepő annak fényében, hogy Kelet-Európába a válság a pénzügyi rendszeren keresztül érkezett meg. Így mindenképpen stabilizálni kell a megrogygyant vagy csak veszélyeztetett pénzintézeteket. Az EBRD élharcosa volt a Világbank és az Európai Beruházási Bank (EIB) részvételével összeállított, 25 milliárd eurós csomagtervnek, amelyhez két év alatt 6 milliárd eurót tud elkülöníteni. Ezzel az összehangolt kezdeményezéssel megakadályozható, hogy esetleg a nagy olasz, osztrák és más anyabankok jelentősen visszafogják tevékenységüket, esetleg felszámolják érdekeltségeiket a régióban. Az összefogás eddig eredményesnek látszik.
- Éppen e cikk megjelenésének napjaiban hagyott jóvá magyarországi banki projekteket az igazgatóság. Milyen összegű, jellegű befektetésekről van szó?
- A kisebb tételeket nem számolva az idén a pénzügyi szektorba jutó 3 milliárd euró nagy része öt nagy regionális bankcsoporthoz kerül, ami azt jelenti, hogy csoportonként 300-500 millió eurós keretekkel lehet számolni régiós szinten. Országos szinten - a helyi adottságoktól, szükségletektől és a projektek típusától függően - az 50-100 millió euró számít tipikus méretnek. A projekt szólhat arról, hogy közvetlenül megerősítse a bank tőkehelyzetét, de gyakoribb, hogy valamilyen feladatot jelölünk meg - például a kis- és középvállalati szektor finanszírozása vagy energiahatékonysági beruházások. Az utóbbival érhető el, hogy a művelet ne egyszerűen a bankok likviditáshoz juttatásáról szóljon, hanem a reálgazdaságot, a munkahelymegőrzést, a modernizációt is szolgálja.
- Az OTP vezetése többször is utalt arra, hogy előkészület alatt áll egy megállapodás az EBRD-vel. Mikor várható döntés ebben az ügyben?
- A közeljövőben, de talán érthető, hogy a bank csak az igazgatósági döntések után tájékoztat az egyes ügyletekről. Annyit azért el lehet mondani, hogy mióta múlt év októberében az OTP, illetve a forint elleni spekulatív roham lezajlott, az IMF-fel és az Európai Unióval együtt az EBRD is intenzív megbeszéléseket folytatott annak feltérképezésére, miben és hogyan lehet segíteni. Kevés olyan bankcsoport van a régióban, amelynek a központja is itt található, és ezek közül messze kiemelkedik az OTP. Miután régi partneréről van szó, az EBRD kutya kötelességének érzi, hogy szükség esetén kiálljon mellette. Az a tény pedig, hogy a projekt paramétereiről elhúzódó tárgyalásokat lehetett folytatni, éppen azt igazolja: messze nem "sürgősségi ellátásról" volt szó.
- Az elmúlt évek legizgalmasabb magyarországi tranzakciójaként az EBRD négymillió eurót fektetett be 2007 szeptemberében a HospInvestbe. A bank első alelnöke "történelmi pillanatként" értékelte az első invesztíciót a régió egészségügyi szektorába. Ez év márciusában azután kiszállt az üzletből, sorsára hagyva az ostromlott céget. Mi lett a "türelmes befektetés" ígéretéből?
- A bank az egészségügyi rendszer reformjának, a szolgáltatások javításának és az államháztartás racionalizálásának ígéretével és reményében szállt be a HospInvestbe. A kilépésre pedig akkor került sor, amikor végérvényesnek látszott, hogy az átalakulási folyamat megrekedt, sőt - bizonyos intézkedések elmaradása, illetve visszavétele következtében - a HospInvest a várakozástól eltérő működési feltételek közé került. Senki nem számított akkora politikai konfliktusra, sőt hecckampányra, mint amilyen a cég körül kialakult, noha tudható volt, hogy különösen az egészségügyi, szociális szférában nem feszültségmentes a szerkezetváltás. A kilépés nem sugallja, hogy az eredeti elképzelés hibás, a magyar kórházi szektor átalakításának iránya pedig működésképtelen lett volna. Bár a bankban visszatérő viták tárgya, mennyire tartozik profiljába az egészségügy, nem zárható ki, hogy lesznek hasonló, sikeresebb próbálkozások. Egyébként amikor az EBRD igazgatóságának delegációja másfél éve felkereste a HospInvest által működtetett gyöngyösi kórházat, találkozott a vezetőkkel, és nagyon jó benyomásokkal távozott.
- Várható-e, hogy a közgyűlésen a menedzsment arra kéri részvényeseit, mintegy hatvan országot, nyúljon a zsebébe, emelje fel a bank 20 milliárd eurós alaptőkéjét, lehetővé téve a megtorpant és egyes esetekben tízszázalékos GDP-visszaesést regisztráló térség számottevő támogatását?
- Kicsit lassabban értünk el ehhez a kérdéshez, mint más multilaterális bankok (az Ázsiai, az Afrikai vagy a Latin-Amerikai Fejlesztési Bank), de valóban itt tartunk. A közgyűlésnek és a következő egy évnek a fő témája az lesz, mennyire látják a tulajdonosok mélynek a válságot, és tartják ennek megoldásában szükségesnek az EBRD nagyobb szerepvállalását. Figyelembe véve, hogy a pénzügyi szféra csak lassan fog magához térni, és nem lehet számítani nagyfokú likviditásra, az EIB-re és az EBRD-re is fokozott felelősség hárul a következő gazdasági ciklusban. A G20-ak londoni konferenciája hat héttel ezelőtt támogatta, hogy az EBRD alaptőke-emelésének lehetőségét megvizsgáljuk. Ha a közgyűlésen a nagyobb részvényesek vagy a kedvezményezett országok erre kérik a bankot, felgyorsulhat a folyamat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak több tőkére van szüksége, ha többet várnak tőle a közép- és kelet-európai gazdaságok megsegítésében - mondta kedden Thomas Mirow, az EBRD elnöke. A banknak 20 milliárd eurónyi tőkéje van, de a G20-ak április elején az EBRD-nek is új tőkét ígértek. (MTI)
