Az emelkedő nyugdíjkorhatár elsőként az 1952-ben születetteket érinti. Számukra az öregségi korhatár 6 hónappal nő, 62 és fél évesen válnak jogosulttá öregségi nyugdíjra. Ezt követően születési évjáratonként fél évvel nő a korhatár, míg el nem éri a 65 évet, az 1957-ben születettek esetében, 2022-ben.

Az ennél hamarabbi nyugdíjba vonulást lehetővé tevő, előre hozott korhatár emelése először az 1952-ben született férfiakat és az 1954-ben született nőket érinti, ők a jelenlegi szabályoknál fél évvel később kérhetik járadékuk megállapítását, ha legalább 37 év szolgálati idővel rendelkeznek. A nőknél egy már folyamatban lévő intézkedés miatt kezdődik később az előre hozott nyugdíjkorhatár emelése. A náluk idősebbeknél maradtak a jelenlegi szabályok: az 1950-ben született férfiak, és az 1952-ben, 1953-ban született nők csökkentés nélküli előre hozott nyugdíjra jogosultak 60 illetve 59 évesen is, ha legalább 40 évnyi munkaviszonyt tudnak maguk mögött.

A fiatalabbaknak viszont már meg kell "fizetniük" a korábbi nyugdíjazás árát. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárnál legföljebb két évvel előbb kérhetik járadékuk megállapítását - akkor ha legalább 37 évnyi szolgálati idővel rendelkeznek - és minden egyes nem ledolgozott hónap az első évben 0,3 százalékba kerül, a második évben 0,4 százalékba. Az 1954 előtt született férfiak itt azért kapnak még némi "kárpótlást": ha legalább 42 évnyi munkaviszonyuk van, akkor ők is elmehetnek 60 évesen nyugdíjba, és a nyugdíj csökkentése - bár ők több mint 2 évvel a korhatár előtt jogosultak az előre hozott nyugdíjra - nem lehet nagyobb, mint 8,4 százalék.

A már nyugdíjban lévőket érinti a 13. havi nyugdíj megszűnése, és a - hazai össztermék, a GDP emelkedéséhez kötött nyugdíjprémium belépése. Ennek összege fix, abban az esetben havi 20 ezer forint, ha a GDP várható növekedése az adott évben több mint 3,5 százalék és az államháztartás egyenlege is a vártnak megfelelően alakul. Ez az összeg, a gazdasági növekedés minden egyes százalékpontjával 20 ezer forinttal nő, amíg el nem éri a havi 80 ezer forintot.

A nyugdíjak értékállóságát garantálni hivatott indexálási rendszer is módosul jövő évtől, és - részben - a gazdaság teljesítőképességének függvényében alakul ez is. Az árak emelkedését követik a járadékok abban az esetben, ha a hazai össztermék emelkedése nem éri el a 3 százalékot. Három-négy százalék közötti GDP-emelkedés esetén már a bérek változása is "szerepet kap" az indexálásban, mégpedig 20 százalékos súllyal. Ötszázalékos gazdasági növekedés esetén áll vissza a jelenleg alkalmazott svájci indexálás: az amely fele-fele részben veszi figyelembe az árak illetve a bérek alakulását.

Hárs Gábor, aki bár az MSZP- frakcióban ül, de formailag az MSZDP tagja, egyike volt azoknak, akik támogatták ugyan Bajnai kinevezését, a kért politikai nyilatkozatot viszont nem írták alá (a másik tartózkodó Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester volt, aki tegnap az adótörvény szavazásánál tartózkodott, a nyugdíjtörvényre nemmel szavazott). Hárs elmondta: a frakcióülésen azt kérte a képviselőcsoport vezetésétől, hogy fontolják meg a zárószavazások újragondolását, és tegyenek meg mindent azért, ne ezek legyenek a "végleges döntések". Hárs nyugdíjasként maga is érintett, de igennel szavazott. Szerinte Mesterházy Attila frakcióvezetőtől garanciát kapott arra, hogy a nyugdíjügyet továbbra is napirenden tartják, így támogatta a csomagot. (Sz. T. L.)

Vállalkozók csomag után

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára:

Komoly teljesítmény volt ezeknek a régóta halogatott takarékossági intézkedéseknek az elfogadtatása. Lényegében készpénznek vettük, hogy átmegy a csomag, ezáltal erre az évre biztosított a stabilitás, most azonban kíváncsian várjuk a versenyképesség javítását célzó terveket. Jobb lett volna, ha az élőmunka terheinek csökkentésével a munkaadók ebben az évben nem csak a minimálbér kétszereséig élhetnének, de ez is segítség. Ami az áfaemelést illeti, az egyik szemem sír, a másik nevet: nyilvánvalóan ez volt az ára a járulékcsökkentésnek, de talán praktikusabb lett volna nem szociális üzenetek közvetítésére használni a kedvezményes kör kialakítását, hanem például ágazatok - a turizmus vagy az építőipar - megsegítésére. Nyugodtabbak lettünk volna, ha a tervezetek szövegébe - ha konkrét dátum nem is, de - bekerül valamilyen időhatár (például az euró bevezetése), ami biztosítja: a megemelt áfakulcs nem marad örökké érvényben. A táppénz csökkentése egyértelműen felértékeli a munkát, az szja-tábla módosítása miatt pedig a cégeknek könnyebb lesz ellenállni a bérköveteléseknek. Mindent összevetve a csomag a VOSZ számára elfogadható.

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára:

Ennek a csomagnak vannak rövid távú előnyei, ám a gazdaság közép- és hosszú távú felpörgetését nem szolgálja. Továbbra is az a véleményünk, hogy a kedvezményes áfakulcs körébe egyes élelmiszereken és a távhőn kívül be kellett volna kerülniük a turisztikai szolgáltatásoknak - ezzel nem a javaslatok felpuhítását, hanem azok finomítását szerettük volna. A szociálpolitikai szempontok mellett jó lett volna, ha a kormány segítséget nyújt ennek az ágazatnak is, hiszen egyes számítások szerint nemhogy bevételkiesést, hanem plusz pénzt hozott volna a költségvetésnek. Nem vesszük le ezt a kérdést a napirendről. A turizmushoz hasonlóan később egy esetleges építőipari kedvezményes áfakulcs bevezetése is a gazdasági katalizátor szerepét tölthetné be, bár e téren konkrét javaslat még nem született. Az ötszázalékos járulékcsökkentés a jelenlegi helyzetben nem kellő ösztönző erő, legalább ennek kétszeresére lenne szükség. Félő, hogy ez a sok megrendült vállalat stabilizációjához sem elegendő.