Egyre több adósnak okoz nehézséget kölcsönének törlesztése. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a problémás lakossági hitelek aránya a tavaly év végi 3,2 százalékról idén március végére 4,2 százalékra nőtt, a devizaárfolyamok kiszámíthatatlansága, a gazdasági visszaesés, illetve a jövedelmi és munkaerő-piaci sokkok miatt pedig további emelkedésre lehet számítani. A hitelminőség jelentős romlását a felügyelet a hazai pénzügyi szektor idei legnagyobb kockázataként kezeli, jelentős veszteségeik lesznek a bankoknak emiatt - mondta sajtótájékoztatóján Varga Csaba főigazgató.

A pénzügyi szektor jövedelmezősége már tavaly is sokat romlott: a szektor átlaga nem érte el a 15 százalékot, míg 2007-ben még meghaladta a 18-at. A bankok esetében még rosszabb a helyzet. A jövedelmezőség 2008-ban 14,3 százalékra esett (egyszeri tételek nélkül 10,7) az egy évvel korábbi 17,9-ről. Bár az első negyedéves adatokon ez még nem látszik, a felügyelet arra számít, hogy a hitelportfóliók romlása, a drága forrásköltségek és a hitelállomány növekedésének megtorpanása miatt a bankok nyereségessége az idén tovább csökken. A jövedelmezőség egy számjegyű lesz és a nullához közelíthet, egyes pénzintézeteknél akár negatívvá is válhat - tette hozzá Varga.

A jövedelmezőség romlása azért jelent gondot, mert a bankok így saját erőből nem tudják kielégíteni azt a megnövekedett tőkeigényt, amelyre az egyre több problémás hitel miatt szükségük lesz. Bár a bankszektor tőkemegfelelési mutatója tavaly év végén másfélszerese volt az előírt minimumnak, ám a gyarapodó kockázatok mellett ez már nem biztos, hogy elegendő lesz. A PSZÁF ezért megkereste a külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek vezetőit, akik elmondták, hogy az anyabankok rendelkezésre bocsátják majd a normál működés fenntartásához szükséges tőkét - mondta a főigazgató.

Múlt hónapban folytatódott az ingatlanalapok vesszőfutása. A kilencven forgalmazási napra fizető alapok április elején kezdték el teljesíteni a még tavaly novemberben leadott visszaváltási megbízásokat. Elsősorban ennek köszönhetően a befektetők 41,3 milliárd forintot vontak ki az ingatlanalapokból, melyek vagyona így 283 milliárdra csökkent. A hazai befektetési alapok többsége egyébként többnyire jó hónapot zárt. A piaci teljesítmények csak ötvenmilliárd forinttal növelték volna az alapok vagyonát, ha nincs az összességében 62 milliárdos kivonás. Az alapok által kezelt vagyon így végül 12 milliárddal, 2479 milliárdra csökkent.