Az Országgyűlés tegnap elfogadta a Gyurcsány-kormány által benyújtott, majd a Bajnai-kormány által fazonigazított adócsomagot, 201 igen és 166 nem szavazattal (4 tartózkodás mellett).

Ahogy arra számítani lehetett, a kormány az adócsomag zárószavazása előtti utolsó pillanatban benyújtott két törvénymódosító javaslatot. Erre jogtechnikailag lehetőséget nyújt, hogy koherenciazavar címén kiiktathatók a jogszabályi ütközések, valamint a nyelvhelyességi hibák a törvényjavaslatból. Idén valóban e célnak rendelték alá a tegnap még sebtiben benyújtott módosítást, az egyikben például a pénztárgépeknek az áfamérték változása miatt szükséges átállítását teszik egyszerűbbé: a szoftvereknek könnyebben feldolgozható áfamértéket (15,26 helyett 15,25 százalékot, vagyis a bruttó árhoz viszonyított 18 százalékos áfaarányt) rögzítik a törvényben.

Nagy izgalmat tehát nem váltott ki a szavazás, melyen végül a képviselők elfogadták a kormány előterjesztéseit. Ennek megfelelően júliustól 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfa felső kulcsa, de néhány termék (tej, kenyér) 18 százalékkal adózik. Az alkalmazottak 1,7 millió forint helyett 1,9 millióig adóznak az alacsonyabb, 18 százalékos személyi jövedelemadó kulccsal, ráadásul ezt az idén év eleje óta megszerzett jövedelmekre lehet érvényesíteni. A munkáltatóknak, kifizetőknek az új szabályok szerint újra kell számolniuk az első félévben levont adóelőleget, s amennyiben az így kapott érték kisebb, mint a ténylegesen levont előleg, akkor a különbözettel a második fél év során kell az adóelőlegeket csökkenteniük. Másként kell számolniuk a tb-járulékokat is, ám ennek örülni fognak: 5 százalékponttal alacsonyabb lesz ez a teher júliustól.

Egy független képviselői indítvány volt hivatott kiküszöbölni azt az alkotmányellenesnek gondolt helyzetet, hogy a családi pótlék, oktatási támogatás 50 százaléka szeptembertől adóterhet nem viselő, de az adóalapba beszámító járandósággá válik. Így - Pettkó András érvelése szerint - a jogalkotó visszamenőlegesen állapít meg adófizetési kötelezettséget, a törvény életbelépése előtti időszakra is, ami ellentétes az alkotmánnyal. A parlament azonban nem támogatta ezt az indítványt, amely egyébként - tévedésből - nem is azokat a pontokat érintette, amelyeket a képviselő eredetileg módosítani akart.

Nem az MDF-től, jóváhagyás az SZDSZ-től

Az MDF-es független képviselők nem szavazták meg a Bajnai-csomag adóváltoztatásokra és a 13. havi nyugdíj eltörlésére vonatkozó intézkedéseit a parlamentben. Herényi Károly az elutasítást egyrészt azzal indokolta, hogy a párt a hosszú távú reformokban, nem pedig a félmegoldásokban hisz. A kiadáscsökkentés szükséges, ám önmagában nem elegendő lépés. Másrészt - idézzük a volt frakcióvezetőt - az MDF sajnálattal vette tudomásul, hogy a 100 napos programot hét éve megszavazó MSZP, SZDSZ és Fidesz mindeddig nem kért bocsánatot azért a tettért, amely a jelenlegi gazdasági helyzetbe vezette az országot. Dávid Ibolya viszont április végén, amikor Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyalt, úgy fogalmazott: a Bajnai-kormány válságkezelő csomagja felér egy bocsánatkéréssel a 100 napos program miatt. MDF-es képviselők sem tudták lapunknak megindokolni, hogy miért tartózkodtak (ez udvarias nemet jelent) például a 13. havi nyugdíj ügyében. A nemzeti csúcson Dávid Ibolya is hasonlót szorgalmazott. - A cikkcakk oka az lehet, hogy az EP-kampányban az ellenzékiség a népszerűbb. Másrészt, ha szeretnénk MDF-frakciót, nem szavazhatunk a szocialistákkal, mert ez a baloldali közeledés fegyvere lehetne Katona Kálmán és Hock Zoltán kezében - vélte az egyik fórumos honatya.

Horn Gábor (SZDSZ) a szavazás nyomán azt mondta: Tudomásul vettük, hogy a mostani gazdasági helyzetben csak adóátrendezésre van mód, ezért megszavaztuk a törvényjavaslatot, ám tettük ezt annak biztos tudatában, hogy 2010-ben egy érzékelhető adóreformot hajt végre a kormány. A mostani csomagnak van néhány pontja, ahol bátrabbak lettünk volna, nem tartom szerencsésnek például az áfa felpuhítását a 18 százalékos kulccsal: a szociális rendszerben sokkal hatékonyabban lehetett volna ezt a pénzt felhasználni - jelentette ki Horn Gábor. Szerinte már 2007-ben lépni kellett volna a vagyonadó kiterjesztésében - erről volt is egy megállapodásuk az MSZP-vel. (Cs. I.-B. Z.)

Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata az MTI értesülései szerint. Az szja alsó kulcsa 17 százalék lenne, és 5 millió forintig élne, onnantól pedig 32 százalékkal adózna a jövedelem. Bevezetnék az értékalapú ingatlanadót: a tervek szerint az önkormányzatok sorolnák be az ingatlanokat területi alapon - kérhetne másik értékbecslést is az adóalany, de csak a saját költségére. Az értékbecslők körét az állam határozná meg. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt "feljegyeznék", és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól. A javaslat már a 10 és 30 millió forint közötti ingatlanoknál is jelentős bevétellel számol. Változna az eva kulcsa is, a jelenlegi 25-ről 30 százalékra nőne.

Változások júliustól

Szja-tábla (millió forint)

Áfa (százalék)

Tb-járulék (százalék)

Katona Tamás PM-államtitkár és minisztere, Oszkó Péter tegnap az Országgyűlésben. Átpréselték a parlamenten, amit akartak