A külső adósságnak a tartalékokhoz viszonyított arányát több ország esetében magasabbnak állították be, ezzel az ottani befektetéseket kockázatosabbaknak minősítették. David Hawley, a szervezet külkapcsolati tanácsosa sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az áprilisi keltezésű globális pénzügyi stabilitási jelentésükbe sajnálatos hibák csúsztak be, ezek kijavítása folyamatban van, s a helyes adatokat hamarosan közzéteszik honlapjukon. Ez lapzártánkig - teljes körűen - nem történt meg.

Jegybankárok és elemzők hívták fel a figyelmet a téves adatokra, amelyekről a Financial Times csütörtöki számában részletekkel is szolgált. Adatbeviteli hiba miatt Csehország eladósodottsági rátáját a valósnál két és félszer nagyobbra "hizlalták", az ukránokét megduplázták, az észtekéhez pedig 68 százalékot csaptak hozzá. A magyar adatok nem voltak enynyire elrugaszkodottak, mindenesetre revíziójuk még várat magára. A lap megjegyzi, hogy a malőr a lehető legrosszabbkor, a gazdasági-pénzügyi világválság idején történt, amikor a kelet-közép-európai országok finanszírozási nehézségekkel küzdenek, kockázati megítélésük pedig kulcsfontosságú a befektetők bizalmának megtartásában.

Ez már a második kínos IMF-incidens az idén. Márciusban a brit bankrendszert feketítették be a kelleténél jobban azzal, hogy veszteségeit a GDP 13,4 százalékában határozták meg, s csak a pénzügyminisztérium kérésére korrigálták az adatot 9,1 százalékra.