Több mint tízmilliárd forintnak veszett nyoma
Egy évek óta sikerrel alkalmazott áfacsalási technika áldozatául esett 2006-2007-ben az OTP Bank százszázalékos tulajdonában lévő OTP Trade Kft., és volt vezetőit ártatlanul gyanúsítják nyolcmilliárdos csalással és kétmilliárdos adócsalással? Avagy K. László és S. Erika maga is aktív résztvevője volt az adólenyúlásnak? A kérdésekre közel egy éve keresi egymástól függetlenül a választ a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a BRFK, valamint a VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága.
A rendőrség - az NNI hivatalos tájékoztatása szerint - tavaly május óta nyomoz hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen az OTP Bank feljelentése nyomán. Az OTP Trade és egy meg nem nevezett (jelenleg felszámolás alatt álló), édességeket gyártó és forgalmazó cég működését vizsgálják, miután a kft. egymilliárd forintnyi áruval nem tudott elszámolni az OTP Trade felé - írta pár hete a HVG.
Előzőleg az OTP Bank Ellenőrzési Igazgatósága 2007 augusztusa és októbere között átfogó vizsgálatot tartott az OTP Trade Kft.-nél, s a feltárt szabálytalanságok miatt egyfelől feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál; a bank akkori közleménye szerint "munkajogi lépéseket" is tett. Minden jel szerint ekkor távozott "közös megegyezéssel" az OTP Trade Kft.-től K. László és S. Erika. (Az OTP Bank feljelentésében foglaltak egy részét az NNI később áttette a BRFK-ra, egyes kérdésekben ezért már ott is nyomoznak.)
A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága (KBP) pedig tavaly szeptemberben az APEH feljelentése nyomán indított eljárást adócsalás és csalás gyanújával K. László és S. Erika ellen. Az OTP szerint a két (illetve a BRFK-n folyóval együtt három) eljárásnak semmi köze egymáshoz. Hivatalosan ezt állítják a nyomozásról az amúgy az ügyben igencsak szűkszavúan nyilatkozó (inkább hallgató) nyomozó hatóságok is. Más kérdés, hogy a két eljárás - ha más-más megközelítésben is, de - ugyanarról szól: hogyan lehet immár évek óta és szinte háborítatlanul magáncélra lenyúlni az államot megillető áfabevételek egy részét fiktív ügyletekkel? A vizsgált ügyben - a gyanúsítottak verziója szerint - vállalkozók sora kereste meg mások mellett az OTP Bankot is, hogy segítsen finanszírozni azt a két-három hónapot, amíg az exportjuk után visszaigényelhető forgalmi adót az APEH visszautalja nekik. Az export után ugyanis a külföldi vevő csak a nettó árat és az árrést utalja a magyar eladónak, a forgalmi adót ő fizeti meg abban az országban, ahol a fogyasztónak értékesíti a terméket. A magyar eladó viszont áfás áron szerzi be a félkész vagy késztermékeket. Az eladott termék forgalmi adóját pedig az APEH-től igényli vissza.
A probléma általános: nem egy vállalkozás esik el jól jövedelmező üzlettől azért, mert nem tudja a termék árának 20 százalékát kitevő forgalmi adót "meghitelezni". Emiatt az elmúlt években több bank is ajánlott áfafinanszírozási megoldásokat az időleges pénzzavarba került vállalkozóknak. Az OTP (mivel a bank nem lehet áfaalany) létrehozta az OTP Trade nevű egyszemélyes kereskedelemfinanszírozási kft.-jét, amely egyfajta bizományosként ékelődött az értékesítési folyamatba. A vevő átutalta az OTP Trade-nél az eladó nevére nyitott számlára a megrendelt árunak az árréssel növelt nettó értékét. Miután a vevő igazolta, hogy az exportőr leszállította az árut, az OTP Trade a számlán lévő összeget kiegészítette az áfával (emellett persze levonta a saját jutalékát), majd az összeget továbbutalta az eladónak. Az APEH-től később már az OTP Trade igényelte vissza a forgalmi adót.
Mindez egyszerű és kényelmes, feltéve, hogy nem fiktív ügyletekről van szó. Az APEH azonban egyes áfa-visszaigénylések hátterét kutatva rájött, hogy számos tranzakció csak papíron történt meg. Az eladó nem adott el semmit, a vevő soha nem is létezett termékek átvételét igazolta, s így az OTP Trade jogosulatlanul igényelt vissza 2006 májusa és 2007 szeptembere között megközelítőleg 10,3 milliárd forint forgalmi adót.
Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott volt OTP Trade-es vezetők szerint ők mindenben a bank belső szabályzatai szerint jártak el. A szerződések teljesítését a feleknek az OTP Trade felé ugyanazokkal az okmányokkal és nyilatkozatokkal kellett igazolniuk, mint amelyeket egy adóellenőrzés esetén az APEH is vizsgál. A papírokkal pedig minden rendben volt. Sőt, néhány esetben az OTP Trade emberei ellenőrizték az exportra szánt áru berakodását (ebben a fázisban papíron egyébként is az övék volt az áru), és mindent rendben találtak. Védekezésük szerint átverték őket. Ahogy áfacsaló bandák szervezett hálózatai évek óta átverik az APEH-et is. Igaz, az APEH egyre rövidebb idő alatt fedezi fel a csalásokat, és tesz feljelentést a pénzügyőrségen, ám az esetek többségében az elcsalt áfa jelentős részének nyoma vész, mire sikerül azonosítani az elkövetőket.
Csakhogy az OTP Trade bizományosi közreműködésével értékesített mintegy 60 milliárd forint értékű áru esetében szinte semmi sem lehetett rendben. A vámőrség nem nyilatkozik az ügyben, azt mondják, ez még korai lenne - ám egy nevének elhallgatását kérő vámnyomozótól sikerült megtudnunk: a vámosoknak vannak bizonyítékaik arra, hogy K. László és S. Erika tudtak a csalásokról. Ezt az információt megerősíteni látszanak az OTP intézkedései a már említett belső vizsgálat után. Azt az információt egyelőre sem az OTP-nél, sem a pénzügyőrségnél nem kívánták megerősíteni - de nem is cáfolták -, hogy az OTP áfafinanszírozási rendszerének bevezetését az egyik gyanúsított javasolta a bank vezetésének. Emiatt is lettek ők az ügy első számú gyanúsítottjai, s persze azért is, mert a fiktív export után benyújtott áfa-visszaigényléseket ők írták alá.
Az OTP Trade nevét manapság hiába keresnénk a cégnyilvántartásokban, abban már TradeNova Kereskedelmi Kft. néven szerepel az OTP Bank 100 százalékos tulajdonában lévő cég. A változást tavaly ősszel, azaz a nyomozás elindulása után jegyezték be. A kft. fő tevékenységi köre a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem, jegyzett tőkéje 50 millió forint.
