Kifutott az időből a kormány, most már ha akarná, sem tudná végrehajtani az eredeti határidőre a lakosságot kedvezményesen (de legfeljebb 250 ezer forintig) részvényekhez juttató Új tulajdonosi programot (ÚTP). Az egyelőre három állami vállalat - az Állami Autópálya Kezelő, a Mavir és az MVM - tőzsdére vitelét célzó program alapján az ÁAK-t legkésőbb most májusban kellene tőzsdére vinni - a határidőket rögzítő tavaly ősz eleji kormányhatározat alapján. Ezt követően szeptemberig a Mavir, majd novemberben az MVM jelenhetne meg a tőzsdén.

A válság miatt ugyan felfüggesztette a program végrehajtását a kormány, de az érintett cégek felkészítése nem állt le. Ehhez egyébként a felfüggesztést rögzítő határozat is nyitva hagyta a kaput: a pénzügyminiszter feladatául írta elő, hogy 2008 decemberére készítsen részletes munkatervet a tőzsdei bevezetéshez szükséges feladatokról és időzítésről. - A munkaterv időre elkészült - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya, ahol azzal magyarázták a munka folytatását, hogy bár a felfüggesztő határozat hatályban van, a társaságoknak tőzsdeképessé kell válniuk.

Ettől eltérő információk jutottak el lapunkhoz a majdani lebonyolításban közreműködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, ahol a tavaly őszi felfüggesztés után leálltak, érdemi előkészítő munka azóta nem folyik. Ahhoz például, hogy a tőzsdére tudjon kerülni valamelyik vállalat, hónapokkal a határidő előtt ki kell választani a bevezetést lebonyolító tanácsadó céget. Az ÁAK esetében ennek január-február környékén meg kellett volna történnie.

A PM szerint a tőzsdei bevezetések időpontját a kormány a tőkepiaci helyzettől függően kívánja meghatározni. Ez kevésbé árnyaltan azt jelenti, hogy a mostani piaci helyzetben semmi értelme megszervezni egy kibocsátást. Az ÚTP ütemezéséről szóló kormányhatározat megjelenése idején húszezer pont körül járt a BUX, jelenleg a 12-13 ezer pont közötti tartományban mozog, de a köztes időszakban benézett 10 ezer alá is az index.

A Magyar Villamos Műveknél (MVM) továbbra is érvényben van a tavaly év végén elfogadott stratégia, mely a cég tőzsdeképessé tételét célozza - nyilatkozta lapunknak Lengyel Gyula, az MVM igazgatósági elnöke. Ebben nem tüntettek fel határidőket. Az állami áramcég tőzsdeképességének jelenlegi állapotát illetően úgy fogalmazott: az a terveknél előrehaladottabb. Arról, hogy ez napi szinten hol tart, nem kívánt nyilatkozni, mivel az az ügyvezetés feladata.

Másként fest az ügy, ha figyelembe vesszük, hogy formálisan ugyan érvényben van a társaság tőzsdére viteléről, valamint az egyik legnagyobb vagyonelemének számító Mavir - a vezetékhálózat - leválasztásáról szóló döntés, de a végrehajtás nem indult meg. A társaságnál ugyanis máig nem kezdődtek el azok az intézkedések, amelyek után a bevezetés már elkerülhetetlen. Ezek olyan, a tőzsde szempontjából végzett gazdasági-jogi átvilágítások, amelyek szakértők szerint egy-egy részvénykibocsátás előtt akár egy évet is igénybe vehetnek. Igaz, az MVM-ben úgy tartják: ők olyannyira előkészültek, hogy egy ilyen átvilágítás már nagyon rövid időt venne igénybe. (Kérdés, mennyire befolyásolja az MVM-adatok hitelességét, hogy az elmúlt hónapokban a kiszivárogtatott hírek szerint több tízmilliárdos, bűncselekmény-gyanús kifizetésekre derült fény.)

Mindazonáltal a jogi helyzeten túl a valós állapotokat jobban jellemezhetik azok - az MVM-ből időről időre informálisan kikerülő - vélemények, melyek szerint a társaság nem venné szívesen a Mavir leválasztását és külön tőzsdei bevezetését. Még akkor sem, ha ennek bevétele elvileg az MVM-et illetné. Az átláthatóság, a szabályozottság erősítése érdekében egy, a Mavirral egyben tartott MVM kis részének tőzsdei bevezetése mellett már többen kiállnak.

Nem lesz belőle semmi

- Csodálkoznék, ha az Új tulajdonosi programból (ÚTP) idén bármi megvalósulna - nyilatkozta a Népszabadságnak Nagy Kálmán, a Concorde Vállalati Pénzügyek Kft. ügyvezető igazgatója. Olyan állami vállalatok részvénykibocsátásáról van szó, amelyeknél jelentős tulajdonosi döntéseket kellene meghozni az ügy érdekében, ami kétséges.

Ez azonban csak a kisebbik akadály. Jelenleg egy ilyen programhoz a gazdasági klíma sem megfelelő. Nehéz lenne például a bevételeket maximalizálni. Ráadásul az ÚTP-vel az állam nemcsak új forrásokhoz szeretne jutni, hanem szeretné elősegíteni a magyar tőkepiac, a kisbefektetői pénzügyi kultúra fejlődését. A válság hónapjaiban viszont nehezen képzelhető el, hogy azok a háztartások, amelyek most igyekeznek spórolni, vagy rosszabb esetben korábbi megtakarításaikat élik fel, azon a tőkepiacon jelenjenek meg, amelytől eddig távol tartották magukat.

Ez a feltevés vélhetően még akkor is megáll, ha a részvénypiaci ügyleteket egyfajta befektetésnek lehet tekinteni. A Concorde szakértője úgy véli, a következő egy évben nem nagyon van esély arra, hogy a program érdemben elinduljon. Jövő tavasszal pedig választások lesznek, ami felülírhatja a korábbi elképzeléseket.