Arra a nyugdíjasok egy része már tavaly felkészülhetett, hogy idén egyhavi járandósággal kevesebbre számíthat, mint akár egy éve. A csaknem hárommillió nyugdíjasból úgy két és fél milliónyira apadt azok száma, akik jogosultak maradtak a legfeljebb 80 ezer forintos ellátásra - aminek a második részét azonban már tőlük is megvonták a válságkezelő program részeként. Jövőre pedig egy fillér sem jár majd ilyen jogcímen.

Ez a változtatás a járadékot éves szinten tehát - a nyugdíj mértékétől függően - akár nyolc százalékkal is csökkentheti. A cserébe ígért nyugdíjprémium egyelőre nem több, mint szép álom: még az ellátás negyedét - de legföljebb 20 ezer forintot - tartalmazó ígérvény is 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötött, a maximálisan 80 ezer forint "prémium" pedig 7,5 százalékos GDP-gyarapodást feltételez - miközben idén 6 százalékos visszaeséssel számol a kormány.

A kieső jövedelmet valószínűleg elsősorban az étkezésen tudják "behozni" az idősebbek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három évvel ezelőtti kimutatása szerint ugyanis a 60-80 év közöttiek több húst, zöldséget, pékárut esznek, mint a népesség átlaga. Jóllehet a fiatalabbaknál jóval többet költenek egészségügyre, gyógyszerekre is, ez azonban aligha megspórolható.

A nyugdíjasok, illetve a nyugdíjhoz közel járók költése nem elhanyagolható tétel a kiskereskedelemben. A KSH és a piackutatók adataiból kiderül: ez a fogyasztói csoport a társadalomban betöltött - egyre növekvő - arányánál is nagyobb mértékben növelte fogyasztását. Az ötven feletti korosztály nagyobb vásárlóerejének a magyarázata egyszerű - mondja Kovács Krisztina, a GfK Hungária kiskereskedelmi elemzője -, ők már túl vannak az életkezdéshez kötődő nagy kiadásokon (lakásvásárlás, gyermeknevelés), ugyanakkor az 50-60 év közöttiek nagyjából fele továbbra is aktív a munkaerőpiacon, így jóval több elkölthető jövedelme marad a napi fogyasztási cikkekre.

A GfK Hungária felmérései szerint 2008-ban például a társadalom 37 százalékát alkotó ötven év felett korosztály vásárlása tette ki a napi fogyasztási cikkek lakossági forgalmának 51 százalékát. E cikkekért potom 1000-1500 milliárd forintot hagynak ott évente az áruházi kasszáknál. A kereskedőnek tehát nagyon is érdeke, hogy odafigyeljen ennek a korosztálynak az igényeire.

A fogyasztásukat elemezve jó pár sajátosság figyelhető meg. A nyugdíjas jellemzően a hagyományos, "régi" ízeket keresi. Hogy nem ők az egészséges reformkonyha célközönsége, azt jól mutatja, hogy az eladott étkezési sertészsír 74 százalékát ez a korosztály vásárolja meg. Ugyanakkor nem igazán vevők a szakmai zsargonban innovatívnak nevezett élelmiszerekre - ilyenek például a fagyasztott készételek, az instant tea- és kávékeverékek, müzlik.

Kovács Krisztina szerint az idősebbek édesszájúbbak a többi korosztálynál, ami abból is lemérhető, hogy a cukrozott sűrített tej forgalmának 75 százalékát ők adják. A GfK lakossági vizsgálataiból az is kiderül, hogy a hazai állateleség-piacot gyakorlatilag ez a korosztály tartja el: a házi kedvencek eleségére kiadott összegek 90 százaléka az 50 évesnél idősebb vásárlók pénztárcájából kerül elő.

Kereskedői szemmel nézve éles különbség van az 50-60 éves, illetve a 60 feletti korosztály vásárlási szokásai között - mondja Hackl Mónika, a Tesco szóvivője. Az aktív ötvenes-hatvanas vásárlók jellemzően hét közben, többször, ám rövidebb időt töltenek az áruházban. Mivel gyakorlatilag a legkevésbé árérzékeny csoportról van szó, így a különféle akciók hidegen hagyják az ide tartozó vásárlót.

Ezzel szemben az idősebbek nagyon is górcső alá veszik a kereskedők akciós kínálatát, és akár két-három üzletből töltik fel a készleteiket.

Kérdés, hogy a holnap nyugdíjasának milyen vásárlási szokásai lesznek? Jelenleg például ez a korosztály az, amelyik legkevésbé költ ruházkodásra, ugyanakkor a Nielsen piackutató felméréséből már most látszik, hogy a konzervatívnak jellemezhető nyugdíjas vásárlók aránya csökken, illetve nő a divatot követő vásárlók aránya.

A szociális tárca kalkulációi szerint a nyugdíjemelés jövőre életbe lépő számítási metódusával 2007-ben majd négy százalékkal, idén pedig másfél százalékkal lett volna magasabb az emelés mértéke, mint a svájci indexálással, amely fele részben bér-, fele részben inflációkövető. Ha nincs válság, akkor viszont - miként ez a korábbi időszakban is jellemző volt - a bérek jellemzően gyorsabban emelkednek, mint az árak, így a nyugdíjak és a keresetek közötti "olló" szétnyílik.

A nyugdíjasok életszínvonalát az egyéb támogatások is befolyásolják: ilyen az utazási kedvezmények - félárú jegyek 65 alatt, illetve ingyenesség az ennél idősebbek számára - tervezett megvonása. Kérdés, hogy a gázár-támogatási rendszer változtatása hogyan érinti az idősebbeket, de egy biztos: lakásfenntartásra és vezetékes gázra jó 15-20 százalékkal többet költenek, mint a népesség átlaga.

Nyugdíjemelés

(2010-től, arányok)

Forrás: kormányprogram

A válságkezelés apasztja az idősek jövedelmét