Meredek lejtőn az unió
Négy százalékkal esnek vissza idén az uniós gazdaságok, jövőre pedig stagnálnak, a munkanélküliségi ráta 2010-ben eléri a 11 százalékot, az államháztartási hiány átlaga pedig a 7,25 százalékot, azaz nagyítóval is alig találni majd olyan országot, ahol az államháztartás megfelel az EU követelményeinek.
- Európa gazdasága a háború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányok és a központi bankok által e rendkívüli körülmények között hozott intézkedések várhatóan még az idén megállítják a visszaesés folyamatát, és megteremtik a fellendülés feltételeit. Ezért is minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit a rossz eszközöktől, és a bankokat fel kell tőkésíteni - mondta hétfőn Joaquín Almunia pénzügyi biztos a tavaszi gazdasági előrejelzést ismertetve. Mint hozzátette: a valóságos helyzethez igazították a januári köztes becslést, amely akkor még csak kétszázalékos hanyatlást és valamivel kisebb munkanélküliséget vetített előre.
A gyenge gazdasági növekedés és a bővülő munkanélküliség miatt eleve romlik a büdzsék egyenlege, de tavaly ősz óta a bizottság maga is lazítani engedte az állami költekezési szabályokat azokban az országokban, ahol erre megfelelő mozgásteret látott. Ám Almunia tegnap azt mondta, ezeket a tartalékokat az érintettek lényegében felélték. Ez arra is utal persze, hogy újabb gazdaságélénkítési tervek már aligha születhetnek.
A bizottság prognózisa szerint Németország több mint öt, Írország kilenc, Olaszország és Ausztria négy-négy százalékkal apasztja GDP-jét 2009-ben, míg a baltiak több mint tíz, Magyarország 6,3 százalékkal. A munkanélküliség az EU-ban az idei 9,4 százalékról 10,9 százalékra megy fel 2010-re, Magyarországon pedig 11,2 százalékra.
Az államháztartásokról festett kép is borús, s a jövőre nézve elgondolkodtató. Az eurózónában ebben az évben a GDP-hez képest 5,3 százalékra kapaszkodik fel a deficit, szemben az elvi felső határnak számító három százalékkal. Az EU egészében hatszázalékos hiány várható. Jövőre ez a két adat 6,5 és 7,25 százalék. Míg 2008-ban "csak" tizenegy ország törte át a maastrichti szerződésben rögzített háromszázalékos plafont, addig 2009-ben várhatóan huszonegy, 2010-ben pedig huszonhárom állam teszi ugyanezt. Kérdés, hogyan ítélhető meg az euróövezeti szabályrendszer hitelessége, ha jövőre a huszonhetek közül már több mint húsz ország ellen folyna eljárás. Az államadósság is a GDP hatvan százaléka fölé kerül tizenhárom országban 2010-ben. A magyar 82,3 százalék az ötödik legnagyobb lesz - Olaszország, Görögország, Belgium és Franciaország után.
- A maastrichti szerződésen nem változtatunk - jelentette ki Almunia, aki szerint az eurózónába nem lehet a megengedettnél nagyobb deficittel belépni. Más a helyzet az árfolyamrendszerrel, az euró előszobájaként kezelt ERM-II-vel. Ám ide is csak viszonylag szilárd valutával lehet bejutni.
A magyar megszorítással akkor számolnak, ha elfogadták
Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a recesszió minden szektorra kiterjedt. A fogyasztás hat százalékkal eshet vissza idén, akárcsak a gazdasági növekedés üteme. A gyenge belső és külső kereslet a beruházásokra is kedvezőtlenül hat. A munkanélküliség két számjegyűre bővül. A költségvetési konszolidáció jegyében azonban tavaly a GDP 3,4 százalékára csökkent a büdzsé hiánya az előző évi 5 százalékról.
Ebben az évben is 3,4 százalékos maradhat azonban a deficit, szemben a kormányzat 2,9 százalékos céljával. Az eltérés oka, hogy a bizottság az április 19-én bejelentett intézkedések közül csak azokat tudta figyelembe venni az elemzés lezárultáig, amelyek kellően részletezettek voltak. Jövőre 3,9 százalékos hiányt prognosztizál az unió végrehajtó testülete. Az adóelképzelésekből a bizottság az áfa öt százalékpontos emelését például már számításba vette, de a kiadásokat érintő tervek jó része még parlamenti jóváhagyásra vár. A bizottság szerint a szóban forgó intézkedések elfogadásuk esetén mintegy 1,25 százalékponttal javíthatják a költségvetés helyzetét 2010-ben.
Az államadósság viszont a 2008-as 73 százalékról 2009-ben 81, majd 2010-ben 82 százalékra emelkedik a GDP-hez képest, ami jórészt a meggyengült árfolyam és a csökkenő hazai össztermék következménye.
