Az EU 2004-es bővítése előtti és utáni időszak nemzetközi kereskedelmi statisztikáiból kiderül: az uniós piac bevétele sikerült Magyarországnak. 2002-ben a 30,8 milliárd euróval szemben 2008-ban már 56,9 milliárdos uniós exportot tudtunk felmutatni. A bővülés 85 százalékos, de ez csak az utolsó előtti helyre elég, csak Máltát tudtuk magunk mögött hagyni a listán. Importunk a duplájára, 49,6 milliárd euróra nőtt, jelezve, hogy az EU számára sem volt rossz üzlet a bővítés.

Az egyenleg 2002 óta minden évben pozitív volt, 3,5 és 7,3 milliárd euró között alakult. Az utóbbit éppen tavaly sikerült elérni, ám azt felülmúlni nem a válsággal súlyosbított idei év feladata lesz. Az unió határain kívülre irányuló export hét év alatt megtriplázódott, de még így is csupán 15,9 milliárd euró értékű, míg az időközben megduplázódott behozatal 23,3 milliárdos.

A szaldó folyamatosan mínuszos, és az uniós pluszt leradírozva negatív tartományba betonozza be az egyenleget. Deficitünk azonban 2003 óta (-4,3 milliárd euró) csökken, mára százmillió euró környékén "vetett horgonyt". Ezért két tényező okolható: Magyarország energiafüggősége, a másik pedig a kínai import felfutása.

Hazánk az uniós piacon bonyolítja le exportjának 78 százalékát, ez az arány hét éve még 84 százalékos volt. A behozatalnál ez a mutató 65-ről 68 százalékra módosult. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló kivitelünk 2002-höz képest másfélszeresére nőtt, akárcsak az import. Leszámítva legnagyobb felvevőpiacunkat, Németországot, ahová duplájára nőtt a kivitel. A 19,4 milliárd euró értékű exporttal a németek szelete 26,6 százalékosra nőtt az "exporttortában".

Magyarország öt uniós tagállamnál szerepel a tíz legfontosabb kereskedelmi partner között. Ezek - Csehország kivételével - hazánk szomszédai. A legintenzívebb árucserét Ausztriával folytatjuk: tavalyi kivitelünk 3,6, behozatalunk 4,4 milliárd eurót tett ki. Igazi meglepetés a volt KGST-piac revitalizációja. A 2002-es szinthez képest a szlovák, cseh, lengyel irányba történő kivitel értéke négy-ötszörösére nőtt. Az oroszoknál is négyszeres a bővülés, azaz a magyar áruk lassan viszszaszivárognak az 1998-as pénzügyi válság idején elveszített orosz piacra.

Közel harmadával csökkent a kivitel és a behozatal az első két hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz mérten, a külkereskedelmi mérleg mintegy 50 millió euróval javult, 117 millió euró aktívumot mutatott - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Visszaesett a műszerek, vegyipari termékek forgalma, nőtt viszont a gyógyszeripari készítményeké.

Januárban még 194 millió euró passzívumot, míg februárban 311 millió euró aktívumot mutatott a mérleg. Az előző év januárjában 93,3 millió euró volt a hiány, februárban 161,5 millió euró volt a többlet.