A jövő év sem lesz könnyebb az EU-ban
Miután az IMF az európai gazdaságok számára négyszázalékos visszaesést vetített előre erre az évre, s 0,4 százalékost 2010-re, az Európai Bizottság sem igen tehet mást, mint hogy ehhez igazítja prognózisát. Már a januári előrejelzés sem volt derűlátó: a bizottság akkor nem egészen kétszázalékos hanyatlásra számított, s a költségvetési deficitek megugrására. A hiányokról akkor azt gondolták: átlagosan eléri majd a GDP négy százalékát, azaz túllépi a háromszázalékos határt. Emellett növekvő munkanélküliséget vetítettek elő. A márciusi adatok szerint az eurózónában 8,9 százalékra ment fel a ráta, az egy évvel ezelőtti 7,2 százalékhoz képest, míg a huszonhetek uniójában 8,3-ra 6,7-ről.
Joaquín Almunia spanyol pénzügyi biztos nyilatkozataiban már jelezte, hogy borúsabb lesz a hétfőn közzéteendő új prognózis, mert az első negyedév nagyon rossz adatokat hozott. Németországban az éves visszaesés mértékét már hatszázalékosra becsülik, s a választási évben tovább bővül a munkanélküliség. Berlin egyelőre nem tervez újabb élénkítőcsomagot, hiszen az eddig meghirdetett intézkedések pénzügyi vonzata már elérte a nyolcvanmilliárd eurót. A bizottsági felmérés szerint uniós szinten az ösztönző beavatkozások a teljes GDP 3,5 százalékát teszik ki, s Brüsszel szerint érdemes volna várni a hatásra az új csomagok előtt.
A költségvetések helyzete kezd aggasztóvá válni. A Barclays Capital elemzői úgy gondolják, hogy 2010-ben az eurózóna vezető gazdaságaiban drámaian megugrik a hiány: Németországban a GDP-hez viszonyított deficit 6 százalékos lesz, Franciaországban 7,1, Olaszországban 6,1 és Spanyolországban 11,2. A januári bizottsági összegzés még 4,4, 5, 3,7 és 5,7 százalékos hiányokat vizionált. A Barclays szerint a tizenhat euróövezeti tagból tizenegy átlépi az államadósság GDP-hez mért arányára előírt legfeljebb hatvan százalékot. Itáliában ez 118 százalék lesz.
Nagy-Britanniában az adósság viszonylag rövid idő alatt negyvenről nyolcvan százalékra ment fel, tíz százalék körüli költségvetési hiány kíséretében. Ehhez képest a magyar makroadatok nem is olyan vészterhesek. Vissza lehet-e térni a maastrichti kritériumokhoz, és hány év alatt? Erre folyamatosan igyekszik választ adni a bizottság a túlzottdeficit-eljárások megindításával, de igazi feletet csak a múló idő adhat.
Németországot például sokan bírálják, hogy exportfüggővé vált, ám ennek oka nem a kivitel meglódulása volt, hanem az elégtelen belső fogyasztás. Ha az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tényleg megtakarításra ösztönzi polgárait a pénzügyi egyensúly helyreállítása végett, akkor a németeknek költekezniük kellene, ami nehéz az előre jelzett adóemelések ismeretében. Ezek nélkül persze a német költségvetési hiányt lehetetlen belátható időn belül leszorítani az ésszerűnek tartott szintre.
Fordulat kezdődött a világgazdaságban
A legfrissebb makrogazdasági számok arra utalnak, hogy a világgazdaság már „a szinkronizált fordulat korai szakaszában" járhat, és a második fél évtől kilábalás kezdődhet. Ázsiában valószínűleg meg is indult a növekedés, az euróövezetben azonban ez még várat magára. A JP Morgan által hétvégenként kiadott legfrissebb heti világgazdasági helyzetértékelés szerint jó esély van arra, hogy a világgazdaság már a jelenlegi negyedévben stabilizálódik. (MTI)
