Energetikai pályázatok: cél a hatékonyság
Egyelőre hét új pályázattal indul a cégek és intézmények támogatására szolgáló Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai része - melyeket az érdeklődők a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján találhatnak meg. A 2010-ig érvényes hét program összesített kerete 34 milliárd forint. Az NFÜ tervei szerint nemsokára további négy kiírás lát napvilágot, 23 milliárdos kerettel. Így a jövő év végéig rendelkezésre álló teljes összeg 57 milliárd forint.
A KEOP-számozásban az energetikai pályázatok első számjegye 4-essel vagy 5-össel kezdődik. A 4-essel kezdődőek a megújuló energiafelhasználás, míg az 5-ösök az energiahatékonyság bővítését célozzák. A 4-esből most a 4.2.0/B és a 4.4.0 jelent meg. (A számozás részint azért foghíjas - tudtuk meg -, hogy az új pályázatokat ne lehessen összetéveszteni a már kifutottakkal és más később megjelenőkkel.)
A 4.2.0/B-vel megújuló energiaforráson alapuló fűtési-hűtési rendszerek telepíthetők. A két év alatt megítélhető hatmilliárdos keretből egy pályázat legalább egymillió, legfeljebb egymilliárd forintot vihet el. Az összberuházáshoz mérten a támogatás felső határa - régiótól és igénylőtípustól függően - 30-70 százalék. Úgy tudjuk, a 4.2.0/A egy még kidolgozás alatt álló, a B-hez hasonló célokat kitűző, de annál egyszerűbb ügyvitelű elképzelés.
A 4.4.0 jelű kiírásra megújulóenergia-alapú áram- vagy áram- és hőtermelési ötlettel lehet jelentkezni. Újdonságként ide sorolták a földgázhálózatba táplálható biometán-alapú fejlesztéseket is. A felvehető összeg egymilliótól egymilliárdig terjed. Erre a programra két év alatt összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás alsó határa a beruházásként elfogadott öszszeg 10 százaléka, a felső szintén 30-70, térségtől és igénylőtől függően. (A 70 százalék csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek önkormányzatait illeti meg.)
Az 5-ös, azaz az energiatakarékossági csomag pályázatai is 2-essel indulnak, ami azonban rögtön A-ra és B-re oszlik. Az 5.2.0/A-ra és B-re olyan céges fejlesztésekkel lehet jelentkezni, amelyek bevétele a beruházás révén a fogyasztóknál megtakarított energiából származik. Ezt nevezik "harmadik feles" megoldásnak. Az 5.2.0/A-ra általános energiamegtakarítási ötletekkel, míg az 5.2.0/B-re a tervezet szerint megújuló energiával kombinált energiamegtakarítási beruházásokkal jelentkezhetnek. Az elnyerhető támogatás az A-nál 1-50 millió, a B-nél - a terv szerint - 3,5-150 millió forint. Aránya az A esetében világításkorszerűsítésnél 20, fűtés- és egyéb felújításkor 25 százalék, a B-nél egységesen 35 százalék. Az 5.2.0 A-ra és B-re 2010-ig 4 milliárd költhető el.
A 6 milliárdos keretű 5.3.0 A és B céljai hasonlóak, csak nem "harmadik fél", hanem saját költségen. A támogatás mértéke mindkettőnél 1-500 millió forint. Az arány az A esetében térségenként és felvevőnként is egységes, de beruházásfajtánként különbözik. A legkisebb, 30 százalék világításkorszerűsítésért jár, a közvilágítás-csere, a külső hőszigetelés vagy nyílászárócsere 50 százalékát fedezik. A többi beruházás aránya 40 százalék lehet. (Az étkeztetési-mosási rendszerek felújításának 40 százalékát csak közhivatalok, iskolák és nonprofit szervezetek számára állják.) Komplex fejlesztés esetén viszont az arány 70 százalék. A B pályázatban ismét előkerülnek a területtől és felvevőtől függő különbségek. Így 30 százalékos felső küszöbbel itt is a nyugat-dunántúli közepes és nagyvállalatoknak kell megelégedniük, míg a kiírás alapján 70 százalék ismét csak a leghátrányosabb önkormányzatoknak jár.
A távhőfelújítást az 5.4.0-s fedi. E célra 8 milliárdot fordíthatnak. Pályázatonként 1-500 millió forint ítélhető meg. Ennek aránya a beruházás 10-50 százalékát érheti el. A kiírás szerkezete némileg eltér a többitől: látható, hogy a célcsoportot itt a távhőcégek jelentik.
A pályázatokat folyamatosan, az energiaminisztériumhoz tartozó Energia Központhoz kell benyújtani.
Írásunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.
359 milliónyi támogatás hat év alatt
Az Európai Bizottság adatai szerint hazánk 2007 és 2013 között 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tart igényt megújuló energiaforrások fejlesztésére és az energiahatékonyság javítására - derül ki az NFÜ honlapján. E keret 43,5 százaléka az energiahatékonyság javítására, energiatermelésre és energiagazdálkodásra fordítható. A fennmaradó rész a megújuló energiaforrások arányának növelését szolgálja. A legnagyobb hányadot, a teljes megújulókeret 31,6 százalékát a biomassza-termelés kaphatja. A vízenergiára, a geotermikus hőből nyert energiára és egyéb célokra a teljes keret 9,89 százalékát fordíthatják. A napenergia majdnem 8 százalékkal, a szélenergia pedig közel 7 százalékkal részesedik a teljes uniós támogatásból. Ez kiegészül a nemzeti költségvetés hozzájárulásával is.
