Veszélyben a gyulai kolbász
A cég majdnem ötszáz alkalmazottjával a békési fürdőváros legnagyobb foglalkoztatója, valamint több száz termelő és beszállító megélhetését biztosítja a cég. A tavaly 8,5 milliárdos forgalom mellett több mint félmilliárdos veszteséget felhalmozó, és az idei évet is rosszul kezdő cég - 11-12 ezer tonnás termelésével - magyar kolbászgyártás közel 10 százalékát tudja a magáénak, míg a májas termékeknél 30 százalékos a hazai piaci részesedése.
A cég 1,8 milliárd forinttal tartozik a bankoknak, amelyek így a húskombinát minden ingatlanát jelzáloggal terhelték. Ez a cég vagyonához és az árbevételéhez képest még kezelhető nagyságrend, azonban napi likviditási gondokkal küzdenek az üzemben. Ráadásul, a gyenge forint miatt a külföldről beszerzett alapanyagok - fűszerek, belek és csomagolóanyagok - árai az égbe szöktek. Szabad források hiányában és a rossz forintárfolyam miatt a Gyulai Húskombinát csak korlátozottan tudja előre finanszírozni a termelést.
Ezért, az élő kereskedelmi szerződéseinek sem tud minden esetben eleget tenni, amiért kötbért kell fizetnie - tovább növelve a veszteségeit. Pedig a válság ellenére jelentős kereslet mutatkozik a gyár termékei iránt.
Rontja a helyzetet, hogy az elmaradt fejlesztések miatt az üzem technológiái elavultak, így drágábban termelnek. Az elodázott energiatakarékossági beruházások most, a magas energiaárak miatt ütnek vissza.
A rendszerváltás előtt több mint kétezer főt foglalkoztató, és nem kis részben a szovjet piacra termelő cég legjobb korszaka a nyolcvanas évek közepén volt, amikor évente egymillió sertést vágtak le az akkor korszerű üzemben. A kilencvenes évek privatizációs vesszőfutása idején azonban már fenyegette a megszűnés réme a vállalatot. A kilencvenes évek második felében cég átmenetileg a finanszírozó K&H Bank, majd nem sokkal később a nádudvari HAGE Zrt. birtokába került, amely ma is többségi tulajdonos. A megváltozott időket jelzi: 2005 nyara óta a sertésvágás is megszűnt a Gyulai Húskombinátban. Azóta bel- és külföldről félkész alapanyagként szerzik be a disznóhúst.
A 2005 szeptemberében a cég élére került Ruck János hároméves reorganizációs programot hirdetett meg. A tulajdonos és a finanszírozó bank segítségével ennek azonban csak az első üteme valósult meg: az akkori csődközeli helyzetet kezelni tudták, de az versenyképességüket - pénz hiányában - nem tudták növelni. Az elmúlt három-négy évben mintegy hatszázzal csökkent az itt dolgozók száma. Sikerült csaknem másfél milliárd forint hitelt visszafizetni, szűkítették a termékpalettát, és egy konzervüzemet is kialakítottak cégen belül.
A vezérigazgató szerint mielőbbi forgóeszközhitelre lenne szükségük, például a formálódó élelmiszer-ipari garanciaprogram keretében, amelynek lényege, hogy az MFB a kereskedelmi bankoktól felvehető minimum 200 millió, és maximum kétmilliárd forintos hitelre 80 százalékos készfizető kezességet vállal.
