Az ingatlanpiaci változásokat jelző Ecostat ingatlanbarométer-indexe az idei első negyedévben 7,14 százalékponttal 34,64 százalékra csökkent a tavalyi negyedik negyedévi ugyancsak alacsony értékéhez képest. A legnagyobb, 13 százalékos visszaesést az ingatlanberuházók jelezték. Szintén jelentős, 11,45 százalékos visszaesést mutat az ingatlanforgalmazók indexe, akik az új lakások, a használt házak, az üdülők, a nyaralók, valamint az irodaházak és a kiskereskedelmi egységek építésére alkalmas telkek piacán prognosztizáltak jelentős keresletcsökkenést. A legkelendőbbek ebben a helyzetben valószínűleg az 55 négyzetméteresnél kisebb lakások lesznek. Az értékesítés mellett feltehetően visszaesik majd a bérlési hajlandóság is, erre elsősorban a külföldi befektetők körében lehet számítani.

A lakosságnál továbbra is erősen érzékelteti hatását a kialakult bizonytalan gazdasági helyzet: az ő várakozásaikat mutató index az idei első negyedévben további 5,8 százalékpontot esett, és az így elért 34,8 százalékkal kilencéves mélypontjára zuhant.

A fizetőképes kereslet csökkenése, a szigorúbb kölcsönfeltételek, a magasabb deviza- és forinthitelkamatok és az állami támogatások felfüggesztése miatt az elkövetkezendő időszakban vélhetőleg tovább apad majd a családok hitelfelvételi kedve, és várhatóan visszaesik majd az új, a használt lakások építése, vásárlása, valamint az üdülők, nyaralók vagy ezek építésére alkalmas telkek vétele. Az új ingatlanok piacán elsősorban a házak és a lakások körében lehet csökkenő keresletre számítani, az egyedi, igényes lakóingatlanok iránt azonban továbbra is lesz érdeklődő. A használt lakások közül a nagy és jó beosztású ingatlanok kereslete valószínűleg stagnálni fog, árnövekedéssel csupán néhány kiemelten jó fekvésű, egyedi tervezésű ingatlannál lehet számolni.

Az ingatlanpiac szereplői a legnagyobb drágulásra az építőanyagoknál és az építési-szerelési tevékenységeknél számítanak, míg a munkaerő-költségek és a tervezési díjak valószínűleg alig nőnek majd. Az ingatlanok kínálati árában az ingatlanforgalmazók átlagosan 5,3 és 15,8 százalék közötti csökkenést is elképzelhetőnek tartanak. Az új építésű lakások árnövekedése ennek ellenére valószínűleg meghaladja az infláció mértékét, a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára viszont nem vagy csak kis mértékben emelkedik. A közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható.

Az új lakásépítési engedélyek száma 7 százalékkal csökkent 2009 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, míg a használatba vett lakások száma ugyanebben az időszakban 15 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első három hónapjában 6600 lakás kapott használatbavételi engedélyt, és közel 8400 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A lakásépítések fele (mind a most befejezett, mind a jövőbeli építkezéseket tekintve) a Közép-Magyarország régióban koncentrálódik. Az első negyedévi növekedés elsősorban a vállalkozói, értékesítésre szánt lakásépítés területén jelentkezett. A vállalkozások a múlt év azonos időszakához viszonyítva egynegyeddel több lakást építettek. A kivitelezők között folytatódott az építőipari vállalkozások térnyerése: egyharmaddal több lakást építettek fel, mint egy évvel korábban, miközben a lakosság házilagos kivitelezésében egynegyeddel kevesebb lakás készült el.