Magyarország nem jelentette be ezeket az intézkedéseket, és a brüsszeli bizottságnak kételyei vannak afelől, hogy azok összeegyeztethetőek-e az állami támogatások közösségi szabályaival. Neelie Kroes versenypolitikai EU-biztos a vizsgálat bejelentése kapcsán hangsúlyozta: a tagállamok kormányai segíthetnek ugyan a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, ennek feltétele azonban az, hogy be kell tartaniuk az unió állami támogatási szabályait. E szabályok azt biztosítják, hogy a segítség valóban az érintett vállalkozás javát szolgálja, anélkül, hogy közben aránytalanul torzítaná a versenyt. Ezeket az intézkedéseket azonban az Európai Bizottságnak be kell jelenteni, és csak a jóváhagyását követően lehet végrehajtani - tette hozzá.

A magyar kormány a hazai agrárium műtrágyaigényeinek kielégítésével indokolta a 2008 őszén pénzügyi gondok miatt leálló Nitrogénművek megsegítését. A termelés újraindításához szükséges új, tízmilliárd forintos MFB-hitel feltételeiről csak hosszú hetekig tartó alkudozás után sikerült megállapodni a cég tulajdonosával, Bige László nagyvállalkozóval, így a termelés csak februárban tudott újraindulni. Ehhez és a korábbi, mintegy 15 milliárd forintos MFB-kölcsönhöz az állam garanciát adott. A lépések előzetes értékelése során a brüszszeli bizottság úgy ítélte meg, hogy azok állami támogatásnak minősülhetnek. A testületnek komoly kétségei vannak azt illetően, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e a közös piaccal. A Pénzügyminisztérium úgy gondolja, hogy a Nitrogénműveknek nyújtott segítség esetében nem történt olyan intézkedés, amely sértené az Európai Unió ezzel kapcsolatos uniós szabályait - mondta az MTI-nek Pichler Ferenc szóvivője. Szerinte a garancianyújtás piaci feltételekkel történt, ezért nem lehet szó az uniós szabályok megsértéséről.