Két kampány között is két keréken
Európában az autóval megtett utak fele nem hosszabb öt kilométernél, harmada pedig ennél is rövidebb. Ezek kerékpárral is kényelmesen megtehető távolságok, de - főként a nagyvárosokban - nem vagyunk berendezkedve a mindennapi kerekezésre.
Míg Magyarországon a napi utazások legfeljebb 3-4 százaléka történik kerékpárral, Hollandiában például sokkal magasabb ez az arány. Ott anyagilag is támogatják a kerekezést - a kerékpárral munkába járó köztisztviselőknek nyújtott hozzájárulást éppen tavaly emelték. Korábban a kerékpárral közlekedő tisztviselők, ha a munkahelyük közösségi közlekedéssel megfelelően elérhető volt, kilométerenként csak öt eurócent utazási támogatásra voltak jogosultak, míg a tömegközlekedést választó alkalmazottak 19 centet kaptak. A bicikliseket csak abban az esetben illette meg a magasabb összeg, ha az adott útvonalon nem volt megfelelő tömegközlekedési lehetőség. 2008. július 1-jétől azonban a kerékpárral munkába járó közszolgák 15 centet kapnak, a közösségi közlekedést kerékpárral kombináló alkalmazottaknak pedig a munkaadó megtéríti a vasútállomásokon elhelyezett, őrzött tároló havi bérletének díját - tette közzé a kerékpárosklub.org honlap. A gépkocsival közlekedők részére továbbra is csak abban az esetben jár a támogatás, ha az adott útvonalon nincs megfelelő tömegközlekedés.
Nálunk a jogszabályok nem teszik lehetővé a kerékpárral közlekedő munkatársak utazásának támogatását. Míg a gépkocsival vagy busszal, vonattal közlekedők költségeinek részleges átvállalása lehetséges, a kerékpárosoknak nyújtott támogatás adóköteles juttatásnak minősül.
Az idén 54 millió forintból gazdálkodó Magyar Kerékpárosklub legfőbb küldetése a környezetbarát közlekedési mód népszerűsítése. László János klubelnök szerint az előrelépésnek két alapvető feltétele van: a megfelelő infrastruktúra és a szemléletváltás. Utóbbit a figyelemfelkeltő akciók nagyban segíthetik. A minap harmincezren vettek részt a Föld napja alkalmából Budapesten tartott Critical Mass (Kritikus Tömeg) elnevezésű demonstráción. A felvonulás célja a városi kerékpározás népszerűsítése volt, de a résztvevők egyúttal a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére és a budapesti belváros forgalomcsillapítását célzó intézkedésekre serkentenék a döntéshozókat.
A Bringázz a munkába! kampány szintén a népszerűsítés eszköze. A tavaszi fordulóban eddig húszezer résztvevő regisztrált az április elejétől május 8-ig tartó akcióra, ők két és fél hét alatt már több mint 900 ezer kilométert tekertek, ezzel mintegy húszmillió forint értékű benzint spóroltak meg. A tavaly őszi fordulóban nyolcezren vettek részt. Azzal, hogy a Bringázz a munkába! akcióban húszezren kerékpároznak, 160 tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe - a regisztrálók ötöde, mintegy 2500 résztvevő ugyanis autóról váltott kerékpárra. Skandináv tanulmányok pedig azt is igazolták, hogy a kerékpározás egészségünkre gyakorolt kedvező hatása pénzben kimutatható: becslések szerint minden egyes kerékpárral megtett kilométer 0,15 euró egészségügyi hasznot hozhat az adott országnak.
A kerékpáros közlekedést nagyban segítené, ha több kerékpárút lenne, mondom a klubelnöknek, aki szerint nem biztos, hogy mindenütt külön utat kell építeni. A csendes kis utcákban az úttesten is kerekezhetnek az emberek. Nagyobb forgalmú helyen a felfestett sáv is megteszi, míg a nagy forgalmú utakon az önálló bicikliút is elkél. Azzal viszont nem ért egyet László János, hogy a járdákra fessenek fel a kerekeseknek külön sávokat. A járda a gyalogosoké, nem szabad az egyik környezetbarát közlekedési formától egy másik számára elvenni a helyet.
Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca vezetője szerint idén újabb 300 kilométer kerékpárút épülhet uniós forrásból az áprilisban meghirdetett új, összesen 11,7 milliárd forint keretösszegű pályázatoknak köszönhetően. Az utóbbi két évben tízmilliárd forint támogatás jutott 80 sikeres kerékpárút-pályázatra, amelyek öszszesen mintegy 300 kilométerrel bővítik a hazai kerékpárút-hálózatot. A korábbi sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően ma már körbekerekezhetjük a Tisza-tavat, kerékpárutak hálózzák be a Felső-Tisza vidékét, és bicikliút épült Csongrád és Szentes között, a Tisza árvízvédelmi töltésén, valamint Szentendrén, a Duna árvízvédelmi töltésén is.
A városi bicikliközlekedés népszerűsítéséről, infrastrukturális feltételeinek megteremtéséről tanácskoznak Brüsszelben a Velo-City nemzetközi kerékpáros találkozó résztvevői május 12. és 15. között. A rendezvényen akciótervet szeretnének elfogadni, amelyhez több európai nagyváros - köztük Brüsszel, Budapest, Edinburgh, Koppenhága, München és Sevilla - már jelezte csatlakozási szándékát. A programhoz európai uniós támogatást igényelnek. Részletek: www.velo-city2009.com
