Bajnai megkapta az unió támogatását
Villámlátogatást tett Brüsszelben kedd délelőtt Bajnai Gordon miniszterelnök, de nem bemutatkozni jött, hanem az új kormány hangsúlyozottan új elképzeléseit bemutatni, amihez támogatást kért és kapott. - Nincs vesztegetni való időnk - mondta az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott reggeli eszmecseréje után a közös sajtóértekezleten. Hozzátette: Magyarországnak bizalomra és támogatásra van szüksége, hogy a négy pilléren nyugvó, rövid és hosszú távú intézkedések (azaz a válságkezelő, valamint növekedésserkentő és reform elemeket is tartalmazó program) végrehajtását meg lehessen kezdeni.
Barroso - aki február végén Gyurcsány Ferenc volt kormányfő gazdasági kiigazító lépéseiről is kedvezően nyilatkozott ugyanezen a brüsszeli pódiumon, ugyanígy a vendége társaságában - egyértelműen jelezte: támogatja az új makrogazdasági programot, amelynek részleteit egyébként májusban tekintik át az uniós szakemberek a valutaalapos (IMF) kollégáikkal együtt a Magyarországnak nyújtott, összesen 20 milliárd eurós hitelszerződés keretében. A bizottság elnöke szerint Magyarország jó úton halad. Azzal is egyetértett, hogy a csomag növekedésösztönző, munkahelymegtartó és foglalkoztatást bővítő tervekből, a munkát terhelő adók tervezett csökkentéséből áll össze, de hangsúlyozta: a pénzügyi egyensúlyt mindenképpen helyre kell állítani. Erre akkor is múlhatatlanul szükség lenne, ha a globális válság nem tört volna ki, ám az új körülmények között még inkább. Ezzel Bajnai is egyetértett. Úgy tudjuk, a megbeszélésen nem merült fel, hogy Magyarország esetleg könnyítéseket kérne az EU-tól és az IMF-től, például a költségvetési hiány mértékét illetően, de kérdésünkre a kormányfő leszögezte: a májusi felülvizsgálat során szeretnék beemelni az új program "bátrabb, határozottabb, nagyobb hatású, gyorsabb felzárkózást ígérő, rövid távon fájdalmakkal járó" programját a hitelcsomagba. A kormány tartja magát a szerződéshez, de a februári gazdaságpolitikai tervekhez képest megváltozott körülményeket figyelembe kell venni. S miközben kijelentette, hogy "gazdaságpolitikai alternatívákról nem esett szó", megjegyezte, az uniós országok kilátásai is folyamatosan romlanak, folyamatosan át kell írni a terveket, az előrejelzéseket. Hozzátette: a foglalkoztatás, az aktivitás növelése, a munkahelyteremtés beleillik az unió liszszaboni stratégiájába, s Magyarország, ha megkésve is, de lényegében az EU ajánlásait hajtja végre.
Ezt Barroso is alátámasztotta, minthogy a messzebbre tekintő reformokról is szó esett, a strukturális átalakításokról, a munka révén az adórendszerbe bevonandó alacsonyabb képzettségű rétegekről, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításáról. A bizottság elnöke szerint ez Európa-szerte nagy feladat, de nem lehet mindenütt ugyanazokat az eszközöket alkalmazni - ám konkrétan említette a nyugdíjkorhatár emelését.
Az Európai Unió kínálja a megoldást - jelezték mindketten, s Barroso emlékeztetett rá, hogy a magyar GDP 2000 óta összesen 35 százalékkal bővült. Igaz, nagyjából hatszázalékos visszaesés vár idén a magyar gazdaságra, ezért is fontos, hogy éljen az unió kínálta finanszírozási lehetőséggel, az alapokból 2013-ig érkező öszszesen 25 milliárd euróval, amelyből az uniós válságkezelés részeként előrehoznak kifizetéseket. Bajnai elégedetten nyugtázta, hogy az unió hozzájárul a magyar-szlovák, a magyar-román és a magyar-horvát gázvezeték összekötéséhez. Barroso szerint e pénzek is új munkahelyeket teremtenek, új szerződésekhez juttatnak vállalatokat.
Bajnai végül hangoztatta: az unióban eltöltött öt esztendő Magyarország számára "jót hozott", gyorsabb fejlődést, s most is jól látható, hogy az EU védettséget adott. Ez azonban csak segítség ahhoz, hogy az ország maga nézzen szembe a kihívásokkal, a problémáit Magyarországnak magának kell megoldania. Ez vonatkozik az euró bevezetésére is. Nem kiskapukat kell keresni, hanem teljesíteni a maastrichti feltételeket, hogy a közös valutát mihamarabb használhassuk.
A növekedésben Szlovákia az éllovas, Magyarország a sereghajtó
Erőteljesen bővült az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz ország gazdasága a belépés óta eltelt időben - állapította meg az évfordulóra kiadott elemzésében a német statisztikai hivatal. A GDP változatlan árakon számolva átlagosan 22,5 százalékkal nőtt. Az átlag azonban nagy eltéréseket takar: a legnagyobb mértékű, 35,8 százalékos növekedést Szlovákia mutatta fel, a legkisebb mértékben Magyarország gazdasága nőtt, 9,9 százalékkal. Lengyelország hazai összterméke 23 százalékkal, Csehországé 25,6 százalékkal növekedett. Az eltelt öt évben a régi uniós tagországok hazai összterméke az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3 százalékkal gyarapodott. Mindamellett az elemzés kitér arra is, hogy a globális gazdasági válság az új EU- tagországokban is erősen érezteti hatását, már tavaly jelentősen lassult a növekedés üteme, és sok országban csökkent a gazdasági teljesítmény 2008 végén. (MTI)
