Intézményátalakítás a használható tudásért
A magyar közoktatás egyelőre nem alkalmas arra, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez igazodjon, mint ahogyan arra sem, hogy elég motivációt adjon az életen át tartó tanuláshoz. Elég azt megnézni, milyen hazai eredmények születnek rendre azon az OECD-vizsgálaton, amelyen azt mérik, hogy az elméleti tudást hogyan képesek a gyakorlatban alkalmazni a gyerekek. E szerint a 15 éves magyar tanulók szövegértésben, matematikában és a természettudományi műveltségben is az átlag alatt teljesítenek, legyen szó nálunk fejlettebb vagy hozzánk hasonló országok diákjairól. Ehhez hozzáadódik az oktatási intézmények leromlott infrastrukturális állapota és a tanításhoz szükséges hiányos, elavult eszköztár.
A magyar diákok nemcsak nemzetközi összehasonlításban vannak hátrányban, de az országon belül is óriásiak a különbségek az oktatás minőségében. Egy falusi általános iskolából továbbtanulni készülő gyerek többszörösen előnytelen helyzetből indul egy hasonló korú fővárosihoz képest. Ha roma, akkor sok esetben még helyi szinten is más minőségű képzést kap.
A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a született gyerekek száma, amihez az intézményrendszer sem az oktatásban, sem a tanárok számában, sem infrastruktúrájában nem alkalmazkodott. Statisztikák szerint legalacsonyabb működési költséggel a 700 főt befogadó intézmények képesek működni - a 100 diák alatti iskolák esetében az egy főre eső működési kiadások kétszer magasabbak. Elvben 4,5 százalékos költségmegtakarítást jelentene, ha a kisebb településeken minden diák legalább 500 fős iskolában tanulna, és országos átlagban összesen 7,5 százalékot, ha 800 főt befogadó intézmények lennének a legkisebbek.
Az Európai Unió egyik kiemelt célja az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, és az előbbiekben említett hátrányok csökkentése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pénzügyi kertéből ezzel összhangban 2007-2013 között a területi különbségek visszaszorítására, az egyenlő esélyek megteremtésére 650 milliárd forint fordítható. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Iskolafelújítási Program, az elmúlt ötven év legnagyobb iskola- és óvodafelújítása, amelynek részeként, a kormány döntése alapján, 350 oktatási intézmény modernizálása kezdődhet meg, több mint 102 milliárd forintos európai uniós támogatással. A felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre. A felsőoktatás korszerűsítésére kiírt pályázatok eredményhirdetése után 13 nyertes közel 55,5 milliárd forint értékben kezdi meg a beruházásokat. A programban óvodák, iskolák rekonstrukcióját - a fűtésrendszer korszerűsítését, a világítás felújítását, tornaterem-fejlesztést - hajtanak végre úgy, hogy közben szigorú esélyegyenlőségi, költséghatékonysági és fenntarthatósági szempontoknak kell megfelelni.
Az ÚMFT programja nem előzmény nélküli, hiszen már az első - 2004-2006-os - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) idejében is lehetett támogatást nyerni óvodák és általános iskolák infrastrukturális fejlesztésére. Az uniós segítség kimondottan oda koncentrált, ahol magas a romák aránya - a támogatást csak hátrányos helyzetű kistérségek iskolái, vagy olyan intézmények vehették igénybe, amelyekben a gyerekek felénél többen kaptak rendszeresen gyermekvédelmi támogatást. Ezeknek a fejlesztéseknek az a kockázatuk, hogy az épületek látványos felújítása nem von maguk után lényeges változtatást a pedagógiai módszerekben, és önmagukban nem segítik a tanulók teljesítményének, eredményeinek javulását. Az ÚMFT éppen ezért összetettebben kezeli a kérdést.
Ugyancsak az NFT-ből lehetett pályázni az integrált nevelés megvalósítására és az ehhez szükséges együttműködési rendszerek, valamint a képzett munkaerő kialakulásra. A sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében az ÚMFT-ben folytatódik az NFT-ben megkezdett fejlesztési program. Az ÚMFT ezt a kérdést is átfogóbban kezeli, hiszen figyelembe veszi, hogy az iskolai elkülönítés mögött meghúzódó okok gyakran nem a pedagógiai módszerek hiányosságaiban keresendők, hanem az intézményi és helyi politikai hozzáállásban. Ha tehát a helyi közösség nem áll a változások mögé, a világ pénze sem lesz elég az attitűdök megváltoztatásához.
Az ÚMFT abban is új, hogy a pályázatok értékelésénél minden korábbinál szigorúbb az elbírálás. A már lezárult felhívások esetében nemcsak a nyertesekhez látogattak el az NFÜ ellenőrei, de azokon kívül több száz intézménybe is. Ezzel az volt a cél, hogy ne lehessen visszaélni az uniós pénzekkel, és ne olyan intézmények kapjanak támogatást, amelyek állapota nem teszi azt indokolttá. Például előfordult, hogy olyan pályázó kért pénzt elavult nyílászárói felújítására, aki az elmúlt öt évben ugyanezen célra már kapott pályázati támogatást, továbbá volt olyan akadálymentesítésre pályázó intézmény is, amely már igénybe vett erre a célra közösségi forrást.
Írásunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében első alkalommal 2007 májusában, a közép-magyarországi régióban hirdették meg tesztjelleggel a közoktatás-fejlesztési pályázatot. A tapasztalatokat felhasználva szeptemberben mind a hét régióban kiírták programot. Összesen 1410-en jelentkeztek,az igényelt támogatási összeg 335 milliárd forint volt. A pályázatok feldolgozása, értékelése megtörtént, az NFÜ 2008 augusztusában 253 esetben hozott előzetes támogatói döntést. Közép-Magyarországon egyfordulós eljárásrenddel hirdették meg a pályázatot, és 47 intézménnyel már a szerződést is megkötötték. A másik hat régióban az első fordulós döntés után a pályázatok projektfejlesztésen estek át, ami során még jobban hozzáigazították a fejlesztéseket a támogatáspolitikai célokhoz, elkészítették az engedélyezési terveket, rendezték a tulajdonviszonyokat. A Dél-alföldi az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi, a Közép-dunántúli, Dél-dunántúl és a Nyugat-Dunántúli régiókban támogatott összesen 206 pályázat projektfejlesztési szakasza február végén lejárt, a második körös pályázatok benyújtása megtörtént. A bírálóbizottsági döntési javaslatok véglegesítése a napokban várható. A beruházások előremozdítása érdekében a támogatási szerződések megkötésének a feltétele, hogy az építési beruházásoknál már induljanak el a közbeszerzési eljárások.
Harmadik körben Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon hirdették meg a pályázatokat, ám ezeken kizárólag azok indulhattak, akik korábban forráshiány miatt nem kaptak támogatást. Az ő esetükben nyáron fejeződik be a projekt- fejlesztés.
