Felturbózza magát az IMF
A jelek szerint nem tartották borúlátónak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előző héten kiadott növekedési prognózisát, illetve a világ bankszektorának állapotára vonatkozó jelentését. A G7 csoport az IMF és a Világbank Washingtonban tartott tavaszi ülésszakát bevezető pénzügyminiszteri találkozóján az amerikai Timothy Geithner figyelmeztetett ugyan, hogy a globális gazdaság "nem lépett még ki a sötétségből", de a kereskedelmi mutatók, és az USA ingatlanpiacának stabilizálódása is biztató jeleknek tekinthetők.
A válságkezeléssel új szerepére talált IMF a héten jelentősen felfelé, 4,2 százalékra korrigálta az euróövezet tagországai, illetve 5,6 százalékra Németország idei gazdasági visszaesését, miközben globálisan az 1945 óta legrosszabb eredménynyel, 1,3 százalékos visszaeséssel számol. A Valutaalap 147 milliárd dolláros kihelyezésre kötelezte el magát, 70 százalékkal többre, mint a tíz évvel ezelőtti ázsiai krízis idején. Ez azt is jelenti: a nemzetközi pénzintézetnek saját tartalékait is növelnie kell. Ennek érdekében 250 milliárd dollár "azonnali finanszírozással" növelik az alapot a tagállamok, az elmúlt hetekben pedig összesen 324,5 milliárd dollárra érkezett felajánlás a G20 csoporttól. A hó elején Londonban döntöttek a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságok képviselői az IMF 250 milliárdos hitelalapjának háromszorosára növeléséről. Függőben van még az Egyesült Államok 100 milliárd dolláros felajánlása is.
Eközben a Valutaalap kötvénykibocsátásra készül - jelentették be. Ez a nagy feltörekvő gazdaságok (Kína, India, Brazília, Oroszország) megnyerését szolgálja. Ezzel együtt a kör egyes meghatározó szereplői, így Brazília szerint is kidolgozatlan még ez a program: az IMF saját valutakosarához, a különleges lehívási jogokhoz (SDR) kötött kamatozású értékpapírok a brazil pénzügyminiszter szerint akkor lehetnek vonzóak, ha jobb hozamokat kínálnak az amerikai államkötvényeknél. (A 10 éves lejáratú kincstárjegy hozama most 3 százalék). Mindemögött azonban az a szempont is meghúzódik, hogy feltörekvő országok nagyobb beleszólást követelnek az IMF működésébe.
Dominique Strauss-Kahn, az IMF ügyvezető igazgatója szerint "új időket élünk", a Valutaalap is rugalmasabb, lazább feltételrendszert követel meg hiteleihez, mint korábban. Két osztályát alakította ki hitelfelvevőinek: az első kör (benne Magyarország) után a jobb gazdasági mutatókkal rendelkező gazdaságok számára létrehozott egy rugalmas hitelkonstrukciót is; ebbe elsőnek Mexikó jelentkezett, Kolumbia és Lengyelország pedig tárgyal róla. John Lipsky, az IMF első vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: Magyarország "nagyon nehéz régióban" található, és egy pénzügyi kiigazítási folyamat közepén van. A stabilitás fenntartása, a növekedés támogatása nagy kihívást jelent számára, de az IMF segíteni igyekszik a források biztosításában.
