Biztonságosabb bankjegyeket nyomtat az MNB
Nehezebben hamisítható bankjegyek forgalomba hozatalát kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank április 15-től valamennyi papírpénzt megújított formában bocsátja ki - a kétszázforintos kivételével, mivel azt az év vége felé kivonják a forgalomból, helyét a kétszázas érme veszi át. Így a 2008 őszétől kibocsátott korszerűbb tízezerforintost követően további öt címlet: az ötszázas, az ezres, a kétezres, az ötezres és a húszezerforintos bankjegy is megújul.
Az egyes címletek korszerűbb változatai megjelenésükben a korábbiakkal csaknem megegyezőek lesznek, azonban további, fokozott védelmet nyújtó, hamisítást nehezítő grafikai elemeket is tartalmaznak majd. A bankjegyekre olyan, a külföldi bankjegyeken - köztük az euróbankjegyeken - is alkalmazott biztonsági elemek, apró sárga körök kerülnek, amelyek megnehezítik a hamisítók dolgát. Az ezerforintosra ezenkívül új, ezüstszínű, hologram hatású fémcsík is kerül. Az új hologramfólia a hamisítás elleni védelmen túl a forgalmi, környezeti hatásoknak is jobban ellenáll, miközben a hétköznapi fizetések során is könnyebben ellenőrizhető. Valamennyi korábbi bankjegyváltozat továbbra is forgalomban marad, és törvényes fizetőeszközként használható. Az új biztonsági elemekkel ellátott címletek fokozatosan, a következő években váltják fel a régieket.
Az új tízezresről már ismert sárga pöttyök elsősorban az irodai sokszorosító eszközökkel - fénymásolóval, nyomtatóval - elkövetett hamisításokat nehezítik meg. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a magyar bankjegyeket leginkább irodai berendezésekkel sokszorosítják, a nyomdai eljárással történő hamisítás nem jellemző. Az idei első negyedévben lefoglalt hamisítványokat is az előbbi módszerrel készítették. Tavaly a forint hamisításának mértéke a korábbi években fellelt mennyiség harmadára csökkent. Bár a hamisítványok száma az idei első három hónapban emelkedett (1584 darab hamis bankjegyet foglaltak le, szemben a tavalyi negyedik negyedévi 1088-cal), ez nem zavarja a készpénzforgalom biztonságát.
Nem csak a forintot hamisítják. A valutahamisítványok jellemzően nem itthon készülnek, többnyire a turistaforgalomban, vagy terjesztők által kerülnek be az országba. A szakértők 498 (az előző negyedévben 445) darab valutahamisítványt vizsgáltak, amelyek között 369 volt euróbankjegy - a forgalomból lefoglalt valuták 75 százalékát ezek tették ki, ötödük dollár, négy százaléka egyéb valuta volt.
Március végén Magyarországon 2341 milliárd forint készpénz volt forgalomban - az értéket tekintve 99 százalékban bankjegyekben. Ehhez a hatalmas összeghez képest elenyésző a hamis pénzek aránya, tehát igen csekély az esélye annak, hogy másolatot kapjunk. Olyannyira, hogy az MNB számításai szerint 850 évig kellene vásárolnunk ahhoz, hogy legalább egy hamis pénz bekerüljön a visszajárók közé.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.
Forintiskola - nem csak kezdőknek
A forgalomban lévő forintbankjegyeken több olyan biztonsági elem is van, amellyel könnyen meg lehet különböztetni az eredetit a hamisítványtól. Tapintással ellenőrizhetők például a bankjegyek meghatározó nyomatai (portré, értékjelzések, hátoldali kép), amelyek metszetmélynyomtatással készülnek, ezért a festékréteg kiemelkedik a papírból. A bankjegyet fény felé tartva több dolgot is ellenőrizhetünk. A legfontosabb az árnyalatos portrévízjel, amely a papírvastagság különbségének köszönhetően sötétebb és világosabb tónusok fokozatos átmenetéből áll. Ugyanígy ellenőrizhetjük az illeszkedőjeleket, vagyis azokat a bankjegy elő- és hátoldalára nyomtatott, önmagukban értelmetlen ábratöredékeket, amelyek H betűvé egészítik ki egymást. A bankjegyeket fény felé tartva, sötét vonalként látszik a papír belsejében lévő biztonsági szál, amelynek felületén, ha figyelmesen szemléljük, apró betűkkel a Magyar Nemzeti Bank felirat olvasható.
Találunk a papírpénzeinken olyan biztonsági elemeket is, amelyek ellenőrzéséhez elegendő a bankjegyeket kézben tartva kissé megdönteni, hiszen különböző szögből más és más információ látható rajtuk. Az egyik, mozgatással egyszerűen ellenőrizhető biztonsági elem az ezerforintos, illetve az annál nagyobb címletek előoldalán található holografikus fóliacsík, amelyen több információ is azonosítható, így az értékjelzés, a köztársasági címer vagy az MNB felirat. Mozgatással ellenőrizhetők még az ezerforintoson és a 2001-től kibocsátott ötszázforintoson az előoldal bal felső részén, a húszezerforintoson pedig a hátoldalon található különleges, színváltó festékkel készült nyomatok, amelyek a mozgatás során bíborról barnára vagy aranyról zöldre váltanak.
