Tabut dönt a Tesco a belvárosban
A Tesco megcélozta Budapest belvárosát: a nagy áruházláncok közül elsőként ez telepedik meg a főváros szívében, a Rákóczi út-Kazinczy utca sarkán - értesült a Népszabadság. A hipermarket az egykori Csillag Áruház egy részét foglalja el. Hackl Mónika, a Tesco szóvivője információnkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, mondván: a cég konkrét fejlesztési tervei mindaddig nem nyilvánosak, amíg arról végleges döntés nem születik.
Általánosságban elmondta, a jövőben a nagyvárosok sűrűn lakott részein a Tesco Express névre keresztelt "kényelmi boltokkal" bővítik hálózatukat. A megszokottnál kisebb, 200-300 négyzetméteres, a hagyományos ABC jellegű, alapvetően élelmiszereket kínáló üzletek elsősorban az ott élők mindennapi vásárlásaira alapoznak.
Erzsébetvárosban kész tényként kezelik a hipermarketlánc beruházását, az átalakításra kiadott építési engedély ugyanis már jogerőssé vált. Az önkormányzat műszaki irodájának vezetője, Simonné Müller Katalin elmondta, a Csillag Áruház épületében a Tesco egy 380 négyzetméteres üzletet nyit, amely mérete és jellege szerint a középkategóriás élelmiszer-áruházak kategóriájába illeszkedik. Ennél nagyobb bevásárlóközpont a belvárosban amúgy sem alakítható ki. A volt Csillag Áruházban még egy 220 és egy 368 négyzetméteres üzlet nyílhat, de ezekre egyelőre nincs vevő.
Az épületrész eredeti állapotában megújuló homlokzati és beltéri átalakításához a társasház 84 százaléka adta hozzájárulását. Elbontják a dobozportált, s újra láthatók lesznek a régi, míves épületrészek. Az építési engedély kiadásakor a kerület nem mérlegelhet versenyszempontokat; mivel a hosszasan egyeztetett tervek megfelelnek a műszaki és városképvédelmi előírásoknak, nem lehet ellenvetése.
Sarkalatos kérdés volt viszont az árufeltöltés, de ez megoldható a Dohány utcai bejáraton át, így a kisteherautók a Rákóczi úti tömegközlekedést sem zavarják. A kivitelezésre öt éve van a beruházónak, ám az irodavezető úgy vélte, már karácsonyra megnyithat az új egység.
Az áruházépítés miatt máris aggodalmát fejezte ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Szatmáry Kristóf. Úgy vélte, a hagyományos élelmiszer-kereskedések további piacvesztésével jár, ha a multinacionális háttérrel rendelkező hipermarketek a maguk nyomott áraival a kiskereskedelem középső vagy alsó kategóriájában is megvetik a lábukat.
Általánosságban elmondható, hogy a versenysemlegesség alapján minden piaci szereplő önálló döntése, hol és milyen üzletet nyit. Ettől függetlenül a nagy áruházláncok ilyenfajta térnyerése eddig nem volt jellemző Budapesten, de a folyamat kétségkívül elindult, és semmiképp sem kedvez a kisvállalkozásoknak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a fővárosnak nincs működőképes kereskedelemfejlesztési koncepciója.
Régóta meg kellene határozni például azt a mértéket, amellyel megvédhetők a hagyományos kiskereskedések, miközben a versenysemlegesség elve sem sérül. Szatmáry szerint az engedélyeztetési eljárások hiányossága, hogy a hatóságok nem kérnek alapos kereskedelmi, környezetvédelmi hatástanulmányt, miközben több ezer vagy tízezer négyzetméteres egységek jönnek létre. Ha léteznek is ilyen tanulmányok, azok a megrendelő áruházláncok elvárásait tükrözik.
Angliában komoly vitákat váltott ki a városok bevezető útjaira települt mamutáruházak ügye. A brit versenyhivatal szerint ezek elszívják a vásárlókat a "cityből", ahol a kis boltok tönkremennek, s emiatt végső soron leépül a városközpontok élete. A hivatal javaslatai szerint minden ezer négyzetméternél nagyobb új kiskereskedelmi egység létesítését egy eddiginél jóval szigorúbb hatástanulmány elkészítésének kellene megelőznie. Más kérdés, hogy a Tesco megtámadta a versenyhatóság határozatát, és a bíróság a napokban az áruházláncnak adott igazat. (B. Z.)
