Amire az utóbbi tíz évben nem volt példa: idén februárban a hazai kiskereskedelmi forgalom 4,9 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai elárusítóhelyeken 477 milliárd forintot költöttek el a vásárlók, vagyis folyó áron mintegy 20 milliárddal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt.

Riasztó jel, hogy a két éve recesszióval küszködő ágazatban tavaly márciusban már az élelmiszer-forgalom is csökkent. A piaczsugorodás mértéke azonban most lépte át első ízben a 2 százalékot: 2009 második hónapjában 2,5 százalékkal kevesebbet költöttek élelmiszerre a vásárlók, mint egy éve. A nagybevásárlásokon spóroltak inkább, az áruházláncoknál 2,6, míg a kisebb bolttípusok körében "csak" 1,1 százalékos volt a visszaesés.

Az élelmiszeren kívüli termékkörben is első ízben regisztráltak két számjegyű forgalomcsökkenést. Ez a piac 10,1 százalékkal szűkült. Ezen belül a műszaki cikkeket is magába foglaló, iparcikk jellegű vegyes termékeket tömörítő kategóriában 15,1, míg a háztartási és építőanyagoknál éppenséggel 19,5 százalékkal esett vissza a fogyasztás. Egyedül a viszonylag szerény értéket képviselő csomagküldő és használtcikk-, illetve az illatszer-kereskedelem tudott bővülni, és továbbra is 70 millárd forintért vásárolunk üzemanyagot. Az európai statisztikai rendszerben nem számít bele a kiskereskedelembe a gépjármű- és gépjárműalkatrész-értékesítés, ahol még nagyobb - piaci szereplők szerint egyenesen katasztrofális mértékű - a visszaesés. A januári 32 százalékos forgalomcsökkenés után februárban is 29 százalékkal maradt el az autóeladások mennyisége az előző év azonos időszakához képest.

Hogy ez még nem a gödör feneke, azt jelzi, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) korábban - a Bajnai-csomag nélkül is - 4-5 százalékos csökkenést prognosztizált az idei évre, így könnyen lehet, hogy a következő hónapokban is hasonló ütemben csökkenhet a hazai vásárlások mértéke. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy a magyarországi fogyasztás visszaesése megfelel az európai átlagnak: az unió államaiban átlagosan 3,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Növekedést csak Lengyelországban és Belgiumban mértek, míg az utóbbi években két számjegyű növekedést produkáló balti államoknál a válság nyomán 20-25 százalékos a zuhanás, de a környező országok közül is Szlovákiában 10, Lengyelországban 2,4 százalékkal esett a fogyasztás.