A friss prognózis szerint a globális visszaesés mértéke idén 1,3 százalékra várható, és a jövő évre jósolt kilábalás üteme is lassabb - 1,9 százalékos növekedés - lesz a pénzügyi szektor tartós feszültségei miatt. Három hónapja a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői még - igaz, csekély, 0,5 százalékos - növekedést jeleztek előre 2009-re.

A szerdai prognózis tökéletesen illeszkedik az előző nap közölt globális pénzügyi stabilitási jelentéshez; az IMF szerint a pénzpiaci zavarok, a vártnál lassabb regenerálódás továbbra is igen negatívan befolyásolják a reálgazdaságot. A valutaalap figyelmeztet: a kormányoknak bátrabban kell lépniük a bankok rossz eszközállománytól való megtisztítása érdekében. A feltőkésítés Európában a brit pénzintézetek nélkül is 475-950 milliárd dollárt emészthet fel - csaknem a dupláját, mint Amerikában. Az IMF hangsúlyozottan felhívja a figyelmet: az EU gazdasági helyzete csak romlik, ha nem segíti meg Kelet-Európát, sőt dominóhatással kell számolni, ha valamely ország bankszektora bedőlne. "Sürgősen szükség van új EU-programok kiépítésére vagy jelenlegiek megerősítésére annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gyors, közös választ a felbukkanó fizetési nehézségekre minden EU-országban, ideális esetben pedig minden, az Európai Unió szomszédságában lévő országban" - áll a dokumentumban.

De az általános prognózis ezzel együtt is rendkívül negatív Európára. Az IMF három hónap alatt drámai mértékben, 3,1 százalékponttal felfelé, 5,6 százalékra korrigálta az exportorientált német gazdaság idei visszaesését; ez hazánk szempontjából is riasztó adat. Nem csoda: a világkereskedelem volumene egyúttal 11 százalékkal zsugorodhat. Az euróövezet 16 országa összességében 4,2 százalékos (januárhoz képest 2,2 százalékponttal emelt) negatív növekedéssel számolhat. Az Egyesült Államokra 2,8, Nagy-Britanniára 4,1, Japánra pedig 6,2 százalékos visszaesést jósolnak; igaz, az ázsiai szigetország, a világ második gazdasága jövőre 0,5 százalékos bővüléssel gyorsan egyenesbe kerülhet.

Az IMF megismétli az Európai Unióval kapcsolatos, korábbról és máshonnan is ismert bírálatokat, miszerint az Európai Központi Bank későn reagált a recesszióra, még tavaly júliusban is emelte az irányadó kamatot, az infláció ellen küzdve. A válság nyomán kialakított uniós politika pedig nem volt elég átfogó és összehangolt, egyes országok külön utakat jártak.