Ezer forintot nyerhet egy átlagcsalád a Bajnai-csomag idei intézkedéseivel - derül ki hatásszámításunkból. A négytagú, kétkeresős család számára az szja változása - akkor, ha mindkét kereső átlagos jövedelemmel rendelkezik - havi 12 ezer forinttal hoz többet a második fél évben (a változás visszamenőleges lesz, miközben a sáveltolás egy átlagos keresőnél háromezer forintot hoz minden hónapra számolva). Az alsó szja-sávba tartozó, évi bruttó 1,7 millió forintnál kevesebbet keresők viszont - és ők vannak többen - rosszabbul járnak az adóváltozásokkal, mert ők nem tudják kihasználni a sávszélesítést.

A táppénz csökkentése - mivel a magyarok évente átlagosan mintegy tíz napot töltenek betegszabadságon - havi ezer forintot visz el az átlagcsaládtól. Ennél jóval többe, mintegy tízezer forintba kerül majd számukra az áfa és a jövedéki adók emelése - persze akkor, ha feltételezzük, hogy az átlagos család teljes rendelkezésére álló jövedelmét elkölti, ráadásul átlagos módon, vagyis épp a KSH fogyasztói kosarának megfelelően vásárol.

Számításunkból az is kiderül: azt, hogy ki veszít és ki nyer majd, leginkább az dönti el, mivel fűt. Míg az átlagcsalád átlagköltésében mind a távhő áfájának csökkentése, mind a gáz áfájának az emelése benne van, egy valódi családnál ezek a költségek nem így jelentkeznek majd. Az ezerforintos (a családi jövedelem 0,4 százalékát kitevő) átlagos nyereség így a távhővel fűtő családoknál nagyobb lehet, míg a gázzal melegítőknél bőven elvész.

Adóhatás: idén a lakosság fizeti a számlát. Látszik a törekvés a Bajnai-kormány adócsomagján, hogy az egyensúly megőrzése mellett impulzust próbál adni a gazdaságnak: a vasárnap közzétett javaslatok a vállalkozások terhein enyhítenek, az így kieső bevételeket pedig a lakossági befizetésekkel pótolják.

A járulékcsökkentés első lépésben, júliustól még csak a minimálbér kétszereséig terjed, ám jövőre megszűnne ez a korlát. Januártól aztán kikerül a rendszerből a munkavállalónként havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás. Az idei foglalkoztatottsági adatokkal becsülve ezek együtt több mint 400 milliárdos tehercsökkenést jelenthetnek a cégeknek.

A lakosságnak a személyi jövedelemadóban várható majd némi csökkenés a sávhatár évek óta elmaradt emelése miatt, ám ez nem tudja ellensúlyozni az egyébként is jóval több embert érintő forgalmiadó-emelést. Az áfaemelés idén a második fél évben összesen 175 milliárdos többletterhet jelent - a 18 százalékos kulcs bevezetése néhány terméknél (tej, kenyér, távhő) ezt némileg csökkenti.

Jövőre valamennyit visszavesz a kormány a cégektől: nem is önmagában a 19 százalékra emelkedő társasági adó miatt (ebbe beleolvad a négyszázalékos különadó), hanem a kedvezmények várható szűkítése miatt. Most ugyanis a névleges 16 százalékos adó valójában 10-12 százalékos terhet jelent, épp a kedvezmények miatt. A magasabb adókulcs ellenére korántsem biztos, hogy a vállalkozások több adót fizetnek a 2010-es év után: a recesszió miatt romló vállalati eredmények miatt már 2009-re is kisebb befizetés várható, mint 2008-ra.

Jóval nehezebb kalkulálni a lakosság adóterhével. Az szja-tábla előnyösen változik (alacsonyabb adókulcsok, szélesebb alsó sáv, megmarad az adójóváírás, viszont megszűnnek kedvezmények), de bejön a szuperbruttósítás. Azaz az adófizetés alapja a munkaadók által fizetett, jövőre 27 százalékos tb-járulékkal növelt bruttó bér. Vagyis az idei 100 ezer forint szja-alap jövőre pusztán e változás miatt 127 ezer forint lesz. A tehetősebb magánszemélyeket 2010-ben már terhelné az új vagyonadó is.

Munkaerőpiac: jó az irány, de kicsi a lépés. Az nem kérdés, hogy jót tesz-e a foglalkoztatásnak a munkáltatók terheinek csökkenése, inkább az, hogy ezek az intézkedések elégségesek-e - osztották meg lapunkkal dilemmáikat a szakértők. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársa szerint a tb-járulék 5 százalékpontos mérséklése jó irány, de eredménye nagyon nehezen lesz kimutatható. A korábbi hasonló próbálkozás alkalmával a munkaadók lenyelték a csökkentés hatását. Szerinte a foglalkoztatást hosszabb távon a munkaalkalmak számának növelésével, a jelenleg legrosszabb helyzetben levő, alacsony képzettségűek munkához jutásával lehet javítani. Emellett olyan bérekre lenne szükség, amelyek vonzóvá teszik a foglalkoztatást.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint azonban minden apró adó- és járulékcsökkentés versenyelőnyt jelent a magyar kis- és középvállalkozásoknak, amikor például el akarnak nyerni egy nemzetközi munkát. A kormány bejelentett intézkedései tehát ha nem teremtenek is új munkahelyeket, a gyengébb forintárfolyammal párosulva némi előnyhöz juttatják a hazai kisebb cégeket. Egy-egy multinacionális vállalat terjeszkedési döntésében is fontos lehet a járulékcsökkentés.

A Reformszövetség a javaslatában három évre tízszázalékos munkaadóijárulék-csökkentést fogalmazott meg, és ez az a kritikus szint, ami jelentős változást hozna - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. Az öt százalék, ráadásul két évre elosztva, nem elegendő a foglalkoztatás javításához - tette hozzá.

Kereskedelem: áthárítják az áfaemelést. Minden eddiginél keményebb évnek néz elébe a kiskereskedelem. - A Bajnai-csomag nélkül is 4-5 százalék körüli visszaeséssel számoltunk 2009-re, ám a most bejelentett áfaemelés, illetve a reálbérek csökkenése miatt tovább zsugorodhat a hazai kereslet - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ennek mértékét nehéz megbecsülni, az viszont biztos, hogy a kereskedők az áfaemelést egy az egyben áthárítják a fogyasztókra. A kereskedőláncok közötti piaci verseny sem befolyásolja ezt, mivel az ágazat cégeit gyakorlatilag kivéreztette a recesszió. Vámos György szerint a cégeknek valószínűleg már nincsenek tartalékaik, amiből akciózhatnának.

A közeljövőben folytatódhat a kisboltok bezárási hulláma, míg a nagy láncok közötti verseny élesedésével újabb felvásárlásokat hozhat a közeljövő. Megfordulhat a gyenge forint miatt az utóbbi időben a határ magyar oldalán fellendült bevásárlóturizmus is.

Az élelmiszergyártókat kissé meglepte a kormányfő bejelentése a tervezett kedvezményes áfáról. Mint Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke a Népszabadságnak elmondta, a meglepetést nem a kedvezmény, hanem az alapvető élelmiszerek megnevezésbe sorolt tej és pékáru jelentette. A nemzetközi gyakorlatban ugyanis az alapvető élelmiszerek ennél sokkal szélesebb és árnyaltabban összeállított csoportot alkotnak. Általában közéjük tartoznak egyes hús-, baromfifélék, és az olyan tömegesen fogyó olcsó készítmények, mint a párizsi, disznósajt is. Az adott országban megtermő zöldségeket, gyümölcsöket is megilletné a csökkentett adósáv - sorolta tovább Éder Tamás. Az elnök szerint a gyorsan forgó termékeknél (mint a nyers hús vagy friss zöldség, gyümölcs) az áfa emelése a gazdaság szürkülésével, feketedésével jár. Az Éfosz erre levélben figyelmezteti a döntés előkészítőit.

A pénzügyminiszter előhúzza a javaslatait - mindenkit érint