Cégmérlegek ízlés szerint
Májustól az is megeshet, hogy egy kisvállalkozás tulajdonosa a gyermektartási perhez reggel olyan - a cégbíróságnak beadott - mérleget visz, amely szerint egy fillérje sincs, délután pedig a bankba a hiteligényléshez már olyat, amely szerint milliárdjai. A jövő hónaptól már csak elektronikusan lehet a cégek éves beszámolóit (mérlegeket, eredménykimutatásokat) beküldeni - az egyszerűsítést az új cégtörvényben határozták meg -, ha azonban több beszámolót küldenek be, mindegyik megjelenik, a beküldés sorrendjében. A rendszer sajátosságai miatt elképzelhető, hogy egy magánszemély adataival visszaélve (mondjuk, egy rászoruló állampolgári jogon járó ügyfélkapus azonosítóját "megvásárolva") bárki bármely cég általa kigondolt mérlegét közzéteszi.
A változtatás célja az, hogy a beszámolókat tényleg beküldjék a vállalkozások, és ezekhez bárki könnyen hozzáférjen. Eddig a mérlegadatokat a cégbíróságokon lehetett megtekinteni - és ott se sokat. Hiába ugyanis a fenyegetések garmada, a társaságok nagy része eddig megfeledkezett beadási kötelezettségéről. Szankció nem igazán volt: bár a büntetés tetemes, a cégbíróságok nem tudták ellenőrizni, hogy a mérleg időben megérkezett. Így nem sokakat bírságoltak meg.
Az elektronizálás ezen hivatott segíteni - ráadásul az elvi fenyegetés is nagyobb. Az e-beszámolók beküldését egyszerűbb vizsgálni, és ez mostantól az APEH feladata lesz. Igaz: az adóhatóság sem mindenható - vélhetőleg most arra lesz idő, hogy egy adóellenőrzés során azt is megnézzék: a társaság beadta-e mérlegét, eredménykimutatását a cégbírósághoz határidőre. Ám ez nem jelent túl nagy ellenőrzési gyakoriságot. Ráadásul csak azt ellenőrzi majd az adóhivatal, hogy kitöltötték és benyújtották-e azt az elektronikus adatlapot, amely a beküldés tényéről szól, és befizették-e ennek háromezer forint illetékét. Azt azonban már nem nagyon nézik majd, hogy a beszámolót valóban el is küldték-e.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) végrehajtási rendelete szerint a céginformációs szolgálat ezt szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd, és ha ellentmondás van az űrlap adatai és a beküldött dokumentumok között, szól az APEH-nak. Amely aztán azt kezd ezzel, amit tud: miután májusban éppen a céges adóbevallásokkal és a személyijövedelemadó-bevallással lesznek elfoglalva, vélhetőleg sok idejük nem lesz ezzel bíbelődni.
Ezek után nem meglepő, hogy azt már senki sem vizsgálja majd, hogy a bíróságnak beadott mérlegadatok megfelelnek-e a valóságnak, esetleg a törvényi előírásoknak megfelelően egyáltalán érthetőek és értelmezhetőek-e.
A tartalmi ellenőrzésre ugyanis, mint arról az IRM-nél lapunkat tájékoztatták, sem az APEH, sem pedig a céginformációs szolgálat nem jogosult. (Most az adatok digitalizálásakor történik egy felületes ellenőrzés.) Beszámolónak így voltaképp az is megfelelhet majd, ha a cég annyit ír: köszönjük szépen, jól állunk - a tartalmi ügyeket nem ellenőrzik. További gond, hogy így bármilyen mérlegadat hitelesíthető lesz: a cégszolgálatnak leadott, majd közzétett mérleg ugyanis hiteles adat. Fel lehet használni bírósági eljárásokban vagy - éppen - hiteligényléskor.
Az IRM szerint a törvény garantálja majd a hitelességet, hiszen a jogszabály kimondja: csak hiteles adat - a társaság közgyűlése, taggyűlése által jóváhagyott mérleg és eredménykimutatás - küldhető be, meghatározza, hogy ki adhatja be a beszámolót (cégvezető, könyvelő, jogi képviselő), és azt is előírja, hogy a benyújtó tartozik felelősséggel az adatok hitelességéért. Ám azt senki sem szűri, hogy bárki megszegi-e az előírásokat - ahogy azt sem, hogy valóban jogosult-e beküldeni az adatokat.
A mérlegbeszámolókat ugyanúgy lehet beküldeni, ahogy az adóbevallást: a központi ügyfélkapun keresztül. Csakhogy amíg az adóbevallások beadásánál a cégeknek papíron, aláírással és pecséttel hitelesítve jelezniük kellett, hogy pontosan ki lesz az, aki adóügyeket intézhet náluk elektronikusan, ez a mérlegbeszámolónál nem lesz így. Bárki, akinek van ügyfélkapus azonosítója, beadhat cégbeszámolót - persze akkor az ő felelőssége lesz, hogy az hiteles legyen. Ám azt sem nézi senki, hogy valaki visszaélt-e az ügyfélkapus azonosítónkkal, és a nevünkben, mondjuk, beadta-e bármelyik multinacionális nagyvállalat vagy éppen valamely tőzsdei társaság mérlegét, heccből.
Az IRM nem tagadja, hogy ez megtörténhet, álláspontja szerint azonban "jogszabályokban rögzített jogkövetkezmények meghatározzák azt, hogy a hamis adatokat beküldőkkel szemben - az arra feljogosított szervezet - mit alkalmazhat".
Egyelőre persze mindez elmélet - a rendszer ugyanis még nem működik, nem is tesztelték. Jóllehet, a beszámolók elektronikus beküldése rendszerének 2009 május elsejei bevezetését már jó ideje tartalmazza a cégtörvény, a megvalósítás csak három hónapja kezdődött el. A tárca amiatt sem aggódik, hogy az adóbevallási szezonnal egy időben kezdődő beszámoló-leadási roham túlzott megterhelést jelent majd az ügyfélkapura. Mint írják: "a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ tájékoztatása alapján a nagy tömegű adatok fogadása problémamentes lesz." Azt azonban nem tudni, miként kezeli majd a rendszer négyszázezer társaság cégenként 5-6 beadandó nyomtatványát.
A céginformációs rendszer a szabályosan benyújtott mérleget azonnal közzéteszi (az erre létrehozott www.e-beszamolo.irm.gov.hu honlapon). Ez annyit jelent: be kell fizetni háromezer forintot, be kell jelentkezni az ügyfélkapun, kitölteni a tízsoros adatlapot, és feltölteni a cégbeszámolót - ez egy PDF-dokumentum. Ennek az elektronikus formátumnak nagy előnye, hogy könnyen hozzáférhető - szinte bármely számítógép képes ilyet előállítani. Hátránya ugyanez: bárki tud ilyet csinálni - és bármilyen adat rávihető.
Nem lesznek a topon
Az új elektronikus mérlegleadási rendszerrel megnehezül a céges toplisták készítése - a korábbiaktól eltérően ugyanis a beküldött adatokat senki sem fogja csoportosítani. Eddig a papíron beadott mérlegeket feldolgoztatták elektronikus formában. Ez két dolgot tett lehetővé: egyrészt adott cégek adatait online le lehetett kérni, másrészt kimutatásokat lehetett készíteni - például a nyereséges vállalkozásokról vagy az építőipari társaságok adatairól és a legnagyobb foglalkoztatókról (persze pénzért). Az ingyenes elektronikus adatok közlésével ez a szolgáltatás megszűnik - a beküldött pdf-formátumú fájlokat senki nem dolgozza fel, mondván, elektronikusak. Így viszont annak, aki meg kívánja vizsgálni, milyen mérleggel zártak a cégek, egyenként kell megnéznie mindegyik beszámolót, majd összesíteni az adatokat. Ezért egy céges toplista készítéséhez is át kell nézni minden társaság adatát.
