A csomag valóban fájdalmas lesz
- Több elem is van a vasárnap ismertetett Bajnai-csomagban, amelyek korábbi programokból köszönnek vissza. Ilyen például a szuperbruttósítás vagy az értékalapú ingatlanadó. Ezért most az a fő kérdés, a kormány át tudja-e vinni ezeket a terveket, hiszen ha annak idején nem ment, most miért sikerülne - vélekedett Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A csomag életképességét - azt, mi és hogyan valósul meg belőle - tartja a legnagyobb kockázati elemnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank és Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is.
Utóbbi nemcsak attól tart, hogy a politikai csatákon veszhetnek el egyes pontok, hanem attól is, hogy társadalmi ellenállás miatt puhulhat vagy bukhat el a csomag. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a markáns elképzeléseknek az európai parlamenti választásokig kellene megvalósulniuk, azt követően nehezen lehet látni, hogyan alakulnak majd a politikai erőviszonyok. Valószínűleg ez motiválhatja Oszkó Péter pénzügyminisztert is, aki még a parlament tavaszi ülésszakán szeretné benyújtani az adócsomagját, valamint a kiadáscsökkentő intézkedéseiről szóló javaslatokat - derült ki az Indexnek adott tegnapi interjújából.
Az ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy egy-két elem rendkívül bizonytalannak látszik - emelte ki az ING szakértője. Az említett ingatlanadót Angliában nem fél év vagy háromnegyed év alatt készítették elő, és vezették be. Ez a folyamat ott majd öt évig tartott, s még akkor is bőven akadtak hibák. Az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása pedig egyáltalán nem tűnik komoly felvetésnek - állítja az elemző. A 13. havi nyugdíj- és bérkifizetéseket már tavaly meg kellett volna szüntetni - mondta. Kétségtelen viszont, hogy az adószabályok változása progresszívabbá teszi a rendszert, a nagyobb jövedelműek többet fizetnének.
- A legnagyobb problémának mégis azt látom, hogy a közszférában nem látszanak azok a struktúraátalakítások, amelyek biztosítanák a kiadások csökkentését - tette hozzá az előzőekhez az ING elemzője. Az önkormányzati rendszer korábban hangoztatott átalakításáról nem esik szó. - Az államháztartás kiadási oldalán óriási tartalékok vannak - folytatta az előzőeket Török Zoltán. Az önkormányzati rendszerben jelentős tételek "égnek el" fölöslegesen.
E mellett az oktatásban és a egészségügyben is lehetne javítani a pénzek felhasználásának hatékonyságán.
A Raiffeisen elemzője úgy véli: a program most arra lesz elegendő, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány ne szaladjon el, ám nem marad a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt háromszázalékos szint alatt. Az IMF ugyanakkor elnéző lesz, így végül is a tavaly októberben aláírt hitel folyósítása nem kerül veszélybe - állítja.
Kondrát Zsolt úgy véli, a csomag jó irányba tett elmozdulás, hiszen a szociális kiadások csökkentése markáns elem, szerinte ennek révén a háromszázalékos hiánycél tartható lesz - már, amennyiben valóban sikerült életre kelteni. Ha ez összejön, még talán több is van a csomagban, azaz a tervekben szereplő 5,5-6 százalékos gazdasági visszaesésnél valamivel nagyobb zsugorodásra is fedezetet nyújt.
Egy biztos, a program ismertetésének nem volt nagy hatása a honi pénzpiacokra. Ennek az is az oka, hogy a bejelentés nem egy egészen új programról szólt: részletei már jó előre kiszivárogtak - mondta az MKB vezető elemzője. A tőzsde elsődleges mutatójának tegnapi csökkenése és a forint árfolyamának gyengülése a globális gazdasági fejlemények következménye volt.
Mindazonáltal valószínűnek látszik, hogy jövőre a Bajnai-programmal együtt is szükség lesz újabb IMF-csomagra - mondta Török. Ez akkor maradhatna el, ha a globális piacokon a kockázatvállalási hajlandóság érdemben nőne. Németh szerint azonban nem kell majd újabb kölcsön a Nemzetközi Valutaalaptól, az ország finanszírozása 2010 végéig biztosított. A legnagyobb gondot most az árfolyam újabb gyengülése jelenthetné. Erre pedig figyelnie kell a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), így az alapkamat változtatásának most nem is nagyon van tere.
Azzal, hogy a monetáris tanács tegnap az irányadó rátát 9,5 százalékon hagyta, csak a papírforma teljesült - fejtegette Kondrát Zsolt. Kamatcsökkentés csupán akkor jöhet, ha az árfolyam tartósan erősödik. Ennek azonban most nincsenek jelei, sőt az eurójegyzés - követve a nemzetközi és a régiós hatásokat - tegnap 300 forint fölé került. A magyar devizához hasonlóan a lengyel zloty és a cseh korona árfolyama is csökkent. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint az áfa- és a jövedékiadó-emelés, illetve az ezzel járó növekvő inflációs nyomás miatt a jegybanknak emelnie kellene az irányadó rátát, ám Török úgy vélekedett: az év második felére prognosztizált inflációs hullámot figyelmen kívül hagyja az MNB.
Az MNB még magasabb visszaeséssel számol
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke reméli, a parlament végül egy olyan csomagot fogad el, amely hoszszabb távon csökkenő adósságpályára állítja a gazdaságot - a döntést egyébként nem befolyásolták a vasárnap bejelentett intézkedések. A büdzsé kiigazításai átmenetileg rontják a gazdasági növekedés esélyeit, még akkor is, ha hosszabb távon szükség van rájuk. Az MNB következő inflációs előrejelzésében ezért magasabb GDP-romlással fog számolni, mint amit eddig várt. Kamatot csökkenteni csak akkor lehet Magyarországon, ha a nemzetközi környezet javul, vagy a magyar gazdaság kiigazodásának az első jelei mutatkoznak.
Munkavállalói nemre mukaadói igen
Míg a szakszervezetek vezetői hétfőn élesen bírálták Bajnai Gordon tervezett gazdasági intézkedéseit, a munkaadói szervezetek közül a BKIK és az MGYOSZ támogatja a miniszterelnök válságkezelő lépéseit. A BKIK támogatja a tervezett adóátcsoportosításokat és a jövedéki adó, valamint az áfa emelését, ugyanakkor az utóbbiak növelését csak átmeneti időszakra tartja elfogadhatónak.
