Válságenyhítés városrehabilitációval
Hamarosan kezdődik a bírálata annak a 112 települési fejlesztésnek, amelyeket támogathatónak ítélt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az ÚMFT városrehabilitációs felhívására beérkezett pályázatok közül. A jelentkezők száma ennek a duplája volt, ám a rendelkezésre álló források, a 2007-2008 közötti időszakra mintegy 93 milliárd forint, behatárolták a lehetőségeket. Akik most nem nyertek, nem feltétlenül maradnak fejlesztési forrás nélkül, ugyanis a célra 2009-2010 folyamán további 105 milliárd forint jut. Az új pályázati felhívások nyár végén, ősz elején jelenhetnek meg.
Városrehabilitációra már a 2006-ban zárult Phare-
program idején is lehetett közösségi támogatást kapni, illetve az első Nemzeti fejlesztési tervben (NFT) is költöttek a célra, akkor 36 pályázó város - például Miskolc, Gyula, Vác, Mohács - nyert összesen 24,5 milliárd forintot. Az ÚMFT pályázati felhívásai a korábbiakhoz képest jóval szigorúbb feltételek mentén adnak pénzt. Míg az NFT-ben elsősorban a városkép fejlesztése volt az elsődleges cél, így például a közcélú épületek felújítása, a parkok rendbetétele, a barnamezők - például a város belső területein levő volt laktanyák - felszámolása, addig a 2007 utáni felhívások összetettebbekké váltak.
Egyik alapvető elvárásuk a fenntartható fejlődés biztosítása: olyan elképzelések kaphatnak támogatást, amelyek illeszkednek az adott település középtávú fejlesztési stratégiájába. Emellett a programok összeállítása során helyzetbe kell hozni a helyi vállalkozókat, bevonni őket a megvalósításba. A városrehabilitációba minél szélesebb körben be kell építeni az ott élők elvárásait, véleményét. Újdonság az is, hogy a pályázati kiírások többfélék, figyelembe véve a városok nagyságát, funkcióját, a települések fejlesztési lehetőségeit.
Ennek tükrében létezik úgynevezett funkcióbővítő város-rehabilitáció, melynek során a települések központi területeit újítják meg úgy, hogy kedvezőbb környezetet tudjanak biztosítani a lakosságnak és a betelepülő vállalkozásoknak. Kötelező elemei a projektnek a közösségi terek és a köztulajdonban levő ingatlanok megújítása mellett a közösségformálást erősítő, helyi foglalkoztatást javító intézkedések, valamint a területen működő vállalkozások bevonása a fejlesztésekbe. Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg a többi között piaccsarnokok korszerűsítése, múzeumok, szabadidős létesítmények, közigazgatási épületek rekonstrukciója, kis- és középvállalkozások üzlethelyiségeinek külső felújítása. Emellett közösségformáló rendezvények, képzések is kaphatnak támogatást. A programra hét régióban több mint 41 milliárd forint áll rendelkezésre.
A szociális célú városrehabilitáció keretében a leromlott vagy leszakadó városrészeket kapcsolják be a település fejlődésébe, vérkeringésébe megállítva pusztulásukat. Például felújítják a lakótelepeket, a szociális lakásokat, a halmozottan hátrányos helyzetűek lakta területeket, vagy éppen javítják az épületek energiafelhasználásának hatékonyságát. A hét régióban meghirdetett programra több mint 15 milliárd forint jut.
A kisebb települések fejlesztési igényeit szolgálja ki egy harmadik konstrukció, amelyek révén egy-egy közterületet, utcát, épületet érintő kisléptékű infrastrukturális fejlesztést lehet megvalósítani. Alapvető cél a településkép javítása. Sor kerülhet középületek homlokzatának felújítására, műemlékek védelmére, parkok kialakítására, utak, járdák, hidak felújítására. A célra a hét régióban közel nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre.
Külön kategóriát képeznek a megyei jogú városok, amelyek fejlesztései kiemelt projekteknek számítanak, azaz a beruházások megvalósításához a kormány jóváhagyása szükséges. Támogatást nyert például Keszthely, Kőszeg, Vasvár, Győrújbarát, Mosonmagyaróvár, Zalaszentgrót, Celldömölk, Hévíz és Csepreg, Kaposvár, Nyíregyháza, Debrecen, Győr, Sopron, Szombathely, Székesfehérvár vagy éppen Szolnok.
A városrehabilitációs pályázatokat, szemben az NFT idején meghirdetettekkel, két fordulóban bírálják el. Az első körben alapvetően azok a pályázatok esnek ki, amelyek szakmailag nem megfelelőek, így nem garantálható, hogy a projekt a két forduló közötti továbbfejlesztési időszakban megfelelő minőségűvé formálható. A beruházások előkészítése során igazodni kell az önkormányzati minisztériumban készült, 2007-ben kiadott Városrehabilitációs kézikönyvhöz, amely tartalmazza a tervezés módszertanát, az általános célokat. Ha a pályázó ezeket nem teljesíti, nem léphet tovább a második fordulóba, ahol a meglevő pénzügyi keretek között fejlesztik tovább a beruházást.
Mint azt megtudtuk: a legjobban kidolgozott és legnagyobb értékű fejlesztések a megyei jogú városoktól érkeztek. Már csak azért is, mert esetükben kötelező a magántőke bevonása, ami azzal az előnnyel jár, hogy több pénz jut a fejlesztésre, mint ha csak az önkormányzat vállalna benne szerepet a megvalósításban. A bírálóknak azok a pályázatok szereztek kellemes meglepetést, amelyek kidolgozói tényleg odafigyeltek a lakosság igényeire, és a kötelezően előírt tevékenységek mellett további fejlesztési elképzelések megvalósítását is vállalták. Voltak városok, amelyek közmunkaprogramot szerveztek a beruházásokhoz, amelynek keretében a helyi munkanélküliek készítik a megújuló közpark egyedi utcabútorait. Azért színfoltok az ilyen elképzelések, mert a pályázatok 90 százaléka az önkormányzatok kötelező tevékenységeivel foglalkozik.
Idegenforgalmat is élénkít az uniós támogatás
Még az első Nemzeti fejlesztési tev keretében kapott pénzt városfejlesztésre Miskolc. Megszépült a Nemzeti Színház, parkokat, sétálóutcákat, díszkivilágítást hoztak létre. A beruházás hatására fellendült a település idegenforgalma, lényegesen több kulturális rendezvény helyszínéül választják a borsodi várost. Hasonló változásokon ment keresztül Gyula is, amely ugyancsak a vendégforgalom élénkülésében tudja mérni az uniós támogatás eredményét. A belvárost érintő felújítási munkák révén a Kossuth téren javították a közlekedés biztonságát, az egyik oldalán a szabadtéri rendezvények lebonyolítására alkalmas területet létesítettek, középen pedig egy ritmikusan változó vízsugarú szökőkutat építettek. Már az Új Magyarország fejlesztési terv keretében nyert támogatást Kőszeg, ahol többek között fejlesztik a Bakos-virágudvart és nyitott műhelyt, a Torkos-házban kávézót és galériát hoznak létre, felújítják a Boszorkánykonyhát és az ajándékbolt épületét. Létrehozzák a fogyatékkal élő művészek pincegalériáját, a régészeti leletek bemutatására kialakítják a Kőtárat.
Az összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.
