Az uniós törekvésekkel összhangban Magyarországon is bevezetik a faanyag származási igazolási rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy ne csak az erdőben, hanem fakitermelést követően, például közúti szállítás során, telephelyeken, értékesítéskor is tetten lehessen érni az engedély nélkül kitermelt fát értékesítő személyeket - mondta Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a végszavazás előtt álló új erdőtörvényről. A favagyon védelmének érdekében - olasz és francia gyakorlat nyomán - létrehozzák az erdővédelmi szolgálatot. Az új szervezet 24 órás információs szolgálatot adva bármikor elérhető lesz, ha például egy társhatóság valamilyen illegális fakitermelés vagy lopott fa ügyében érdeklődik. De az összehangolt erdőőrzés mellett ez a hatóság szervezi és irányítja majd a természeti erdőkárok (erdőtűz, nagy területű rovar-, gombakárosítások) megelőzését, felszámolását. E hatósághoz tartozik majd az a 60 főt számláló fegyveres alakulat is, amely hatósági jogkörrel intézkedhet.

Az új törvény bővíti, pontosítja az erdészek intézkedési jogkörét, így például a nem igazolt származású faanyagot az erdész a jövőben az elkövetés eszközével együtt - gépjármű, fűrész - visszatarthatja.

Fontos változás az is, hogy egyszerűsödik a fakitermelés szabályozása is. Jelenleg eléggé bonyolult bejelentési és engedélyezési rendben az erdészeti hatóság az erdőtulajdonosoknak évente határozza meg, hogy mennyi fát termelhetnek ki. Az új törvény szerint ez úgy módosul, hogy éves bontásban tízéves kitermelési kvótát biztosít. A korábbiakkal szemben a könnyebbséget az jelenti, hogy az erdőgazdálkodónak évente már nem kell engedélyeztetnie, csupán a szakhatóságnál kell bejelentenie a tervezett kitermelést.

A főosztályvezető szerint emiatt nem kell a túlzott kitermeléstől tartani, hiszen a tízéves engedély kiadásakor figyelembe vették az újratelepítés, a természet- és tájvédelem szempontjait. Továbbá az éves bejelentést követően 30, illetve 45 nap után végezhető csak el az adott erdészeti művelet, ha ezalatt az erdészeti hatóság nem értesíti az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodónál a szakmai feladatokat irányító erdészt, hogy új körülmény - például egy védett ragadozó madár beköltözése - miatt a korábban engedélyezett tevékenységet (csemeteültetést, fakitermelést, erdőápolást) nem végezheti el.

Magyarország erdőterülete az elmúlt 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott. A nagyarányú erdőtelepítéseknek is köszönhető, hogy az 1921-ben még alig több mint egymillió hektár erdőterületünk ma már csaknem 1,9 millió hektár. A Nemzeti Erdőprogram alapján a jövőben is folytatódik az erdők bővülése, így Magyarország úgynevezett erdősültsége a jelenlegi 20,3 százalékról 2015-re 27 százalékra növekedhet. Az elmúlt évtizedben az erdőtelepítésekben kiemelkedő szerepet vállaltak a magánerdő-gazdálkodók, akik mintegy egymilliárd facsemete, illetve makk elültetésével több mint százezer hektár új erdőt telepítettek.

A természetvédők újra Brüsszelhez fordulnak

A Zempléni-hegységben történt falopások miatt az Európai Bizottsághoz, valamint az Európai Parlament petíciós bizottságához fordul a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT). Zsák Ferenc elnök szerint azért kérik az uniós intézmények segítségét, mert a magyar hatóságok nem tudták biztosítani a Makkoshotyka fölötti, magántulajdonban levő, a kiemelt védettségű Natura 2000 hálózatba tartozó erdőrész megóvását a tolvajoktól. A terület tulajdonosa tudósítónknak azt mondta: több alkalommal is feljelentést tett a károkozások miatt a sárospataki rendőrségen. A legjelentősebb ezek közül a mintegy 1500 köbméter fa kivágása és eltulajdonítása volt. A falopásból származó összes kárt 45 millió forintra becsülte a tulajdonos. Az ügyben indult eljárások eddig nem hoztak eredményt. Gál Krisztián, a sárospataki rendőrkapitányság helyettes vezetője úgy nyilatkozott: a rendőrségnek nem feladata az erdők őrzése, mégis számos akcióval igyekeznek elejét venni a természetet is károsító bűncselekményeknek. A TTT korábban az ugyancsak Borsod megyei, szinte teljesen kiirtott sajóládi erdő kapcsán egyszer már fordult az Európai Bizottsághoz, amely akkor figyelmeztetésben részesítette Magyarországot, mert nem sikerült megmenteni a természetvédelem alatt álló területet. Zsák Ferenc szerint a magyar jogrendszer és a hatóságok nem tudják biztosítani az erdők védelmét. Amellett, hogy törvénymódosításra lenne szükség, a legnagyobb baj hazánkban az erdők pusztításával szembeni közöny. (Bódisz Attila)

Tájkép falopás után